Köszi a pokoli fájdalmat, évezredek alatt átalakuló étrend!

Az elmúlt hónapokban egy elhúzódó mandulagyulladás szövődményei miatt megtapasztalhattam, milyen pokoli érzés, ha fáj a bölcsességfogunk. A bölcsességfogak eltávolítása lényegében bevett gyakorlat a húszasok és harmincasok körében, személyesen nekem is sok ismerősöm van, aki megkínlódott a saját fogával, és már én is értem, hogy ezek az emberek miért mondják le minden programjukat fogfájásra hivatkozva.

Az egyik diclofenac-mámoros éjjel szöget ütött a fejembe: ugyan mégis miért kell felnőttkorban fogzási problémákkal küszködnünk, amikor azt már jó pár évtizede gyerekként elvileg letudtuk?

Az volna a logikus, ha a bölcsességfogak gyermekkorban kibújnának a többi maradandó fogunkkal, csakhogy ez szinte soha nem így történik, ezért vagyunk kénytelenek felnőttként szenvedni velük. Erről valójában nem mi tehetünk, hanem az elmúlt évezredek alatt jelentősen átalakult étrendünk.

Köszi, fejlődés!

A Science Advances folyóirat 2021. októberi számában megjelent tanulmány szerint a gyermekkori állkapocsban nincs elég hely a bölcsességfogak számára, de ahogy a fiatal szervezet fejlődik, elkezd nőni az állakapocs is. A probléma ezzel az, hogy a modern ember állkapcsa egész egyszerűen nem nő elég hosszúra ahhoz, hogy a bölcsességfogak elférjenek benne. Erről a jelenségről nagyrészt az életmódunk, egészen pontosan a radikálisan megváltozott étrendünk tehet. Az ókori emberek nagyon nem úgy használták a fogaikat, mint mi manapság.

Az elődeink kemény dióféléket, nyers húst és zöldségeket fogyasztottak, arról már nem is beszélve, hogy az állkapcsaikat sokszor vágóeszközként is használták.

Julia Boughner, a kanadai Saskatchewani Egyetem Orvostudományi Főiskolájának antropológusa a Conversation című folyóiratban megjelent tanulmánya szerint, ha valaki az ókori diétát követi, az állkapcsa is megnő, az ilyesfajta étrend viszont ma már kivitelezhetetlen, sőt egészségtelen is, ezért meg kell barátkoznunk a kicsi állkapcsunkkal és a sajgó bölcsességfogainkkal.

Egy másik ok, amiért fiatal felnőttkorban jelennek meg a bölcsességfogak, hogy addig nincs rájuk szükség. Az ókori emberek az őrlőfogaikat a kemény ételek miatt elvesztették, akkor a bölcsességfogak vették át a helyüket.

„Az evolúciós fejlődés során ezek a fogak tartalékként szolgáltak, de erre a tartalékra ma már nincs szükségünk, ezért bajlódnak vele annyian” –mondta Steven Kupferman, a Los Angeles-i Cedars Sinai klinika szájsebésze.

A bölcsességfogaink úgy vannak programozva, hogy kvázi megvárják a felnőttkort, akkor kezdenek el előbújni, hogy kitöltsék az esetlegesen elhullajtott örlőfogak okozta rést. Ez az előbújás a modern korban már nem praktikus, hanem leginkább fájdalmas, ezért sokszor már akkor is kiműtik a bölcsességfogakat, ha azok eleinte jelentenek nagyobb problémát, hogy megelőzzék a fájdalmas felnőttkori fogzást. A fogorvosok és szájsebészek huszonhét éves kor fölött csak nagyon indokolt esetben veszik ki a bölcsességfogakat, mert e kor fölött már nagy az ínyfertőzés és a maradandó idegkárosodás kockázata.

Az emberek többségének átlagosan harminckét foga van, ezek közül négy bölcsességfog. Kupferman szerint a modern ember szájüregében szinte soha nincs elég hely, rengetegen bajlódnak manapság a fogaikkal, a bölcsességfogak pedig állandó problémát jelentenek. Sok esetben a négy bölcsességfog mögött is van egy fog, amelyet distomolárnak neveznek. Ezt általában a bölcsességfogakkal együtt eltávolítják, de vannak úgynevezett paramolar fogak is, extra, apró fogak, amelyek az örlőfogak között, az ínyben helyezkednek el. A fogorvosok nagy része azt ajánlja, ha tehetjük, minél előbb vetessük ki a bölcsességfogainkat, különben nagyon meg fogunk szenvedni velük.

Sokáig nem jelentenek gondot, de az íny idősebb korban visszahúzódik, és a bölcsességfogunk kikandikálhat.

Sok esetben a fog csak részben tör át az ínyen, ilyenkor extra nagy esély van a fogszuvasodásra vagy egyéb fertőzésekre, arról már nem is beszélve, hogy a kemény fog folyamatosan nyomja az ínyünket, ez pedig könnyen gyulladáshoz vezethet.

(Forrás: Live Science, Wikipédia, kiemelt kép: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Sílécen, lóháton, mázsás küldeményekkel a hátán tartotta életben Kaliforniát Hócipő Thompson, a norvég síelő postás

Ételt, gyógyszert, fontos küldeményeket szállított a rászorulóknak, de a postától egy fillért sem kapott a fáradozásaiért.

Mutatunk négy alkalmat, amikor a Google Utcaképe oldott meg súlyos bűncselekményeket

Nem csak a 20 éve körözött Gioacchino Gamminót buktatta le a Google. Íme, egy erős válogatás.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Az ember még a gepárdot is le tudja győzni futásban

Öt lenyűgöző természeti csoda a Bahamákról

12 nap, rengeteg leszállás: a világ első hosszú távú repülőjárata kalandosan jutott el Amszterdamból Jakartába

További cikkeink a témában