Nem sokkal azután, hogy egy bizonyos Adolf Hitlert német kancellárrá választottak 1933-ban, Rudolf Hess, Hitler jobbkeze megbízást adott az Amerikai Egyesült Államokban élő Heinz Spanknobelnek, hogy hozzon létre egy erős nemzetszocialista szervezetet Amerikában.

Spanknobel még az év júliusában létrehozta Az Új Németország barátai nevű szervezetet, amelynek tagjai Amerikában élő németekből, és már Amerikában született német-amerikaiakból állt. A szervezet gyorsan aktivizálta magát, több alkalommal megszállták a legnagyobb német nyelvű, amerikai lap szerkesztőségét, a zsidó üzletek bojkottjára szólították fel tagjaikat, és a szélesebb közönséget, horogkeresztes parádékat rendeztek, és egyenruhában vonulgattak fel-alá – röviden a tengerentúlra importálták a nácizmust.

Spanknobel munkásságát nem nézték jó szemmel az amerikai hatóságok, az első adandó alkalommal hazadeportálták, két évvel később pedig maga Rudolf Hess kérte azt az Amerikában élő németektől, hogy lépjenek ki a szervezetből és térjenek haza Németországba.

 

Miután a csoport feloszlott, egy másik szervezet lépett a helyébe, igaz, ennek nem volt közvetlen kapcsolata a német kormánnyal. A German American Bund (Német-Amerikai Szövetség) antiszemita, antikommunista kampányokat folytatott, és mindezt hazafias, Amerikabarát retorikával öntötték nyakon.

Erős kommunikációt folytattak, George Washingtont például „az első fasisztaként” éltették.

A szervezet életének csúcspontja a Madison Square Gardenben tartott Amerikabarát gyűlésük volt, amin 20 ezer ember vett részt.

A drapériákon olyan szövegek szerepeltek, mint például: „Mentsük meg a keresztény Amerikát a zsidó dominanciától!” Az épület körül 80 ezres tüntetősereg gyülekezett, készen arra, hogy leállítsák a rendezvényt.

A Bundot végül 1941-ben oszlatták fel, amikor az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent Németországnak.

(Forrás: Vintage)