Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Nem kíméltük magunkat, végighallgattuk szinte az összes friss karácsonyi albumot, hogy kiderítsük, érdemes-e elővennünk őket, illetve hogy az ünnep mely pillanatában jöhetnek jól.

  1. 10/10


    John Travolta & Olivia Newton John – This Christmas

    Mihez? Karácsonyi unatkozáshoz

    Sokan kérdezték a Grease egykori párosának comeback-bejelentésekor égre emelt tekintettel, hogy istenem, miért…  Már csak azért is, mert egy több mint nevetséges borítóval megtámogatott karácsonyi sztenderd-felmondó lemezről beszélünk, amelyen furcsán keverednek a rockabilly hangok a swinges ízekkel, sőt, még egy-két modernebb megoldás is beköszön. A This Christmas közepes lemez lett, és jó szívvel semmilyen ünnepi élethelyzethez sem ajánlhatjuk, hacsak az ember nem akarja magát és családját valami nagyon középszerűvel fárasztani a szeretet ünnepén.

    Travoltának már nincs túl erős hangja, Newton-John simán leénekli, de nem nagy a harc, hiszen mindkét főhős annyira markáns auto-tune támogatást kapott, hogy az ember sok hajlításnál felkapja a fejét és akarva-akaratlanul is elmosolyogja magát a hallottakon. Cher és will.i.am büszke lenne rájuk.

    De nem csak ezért lesz folytonos vigyor az arcunkon: furcsa Travoltától olyan falalalazást hallgatni (Deck the Halls), ami nem kompatibilis a laza színész életművével. Ami azonban laza akar lenni (I Think You Might Like It), az olyan hangszereléssel párosul, amitől azonnal nevetségessé válik. Ha csak swing-lemez lenne, jobban jártunk volna. Sokkal inkább a Grease napi 0-24-ben. De még a Grease 2 is kibírhatóbb.

  2. 9/10

    Rod Stewart – Merry Christmas, Baby

    Mihez? Karácsonyi vacsorához

    Rod bátyánk meglepően jó formában van, amióta swingre és soulra váltott, és mivel a swing és a karácsony annyira elválaszthatatlanok egymástól, mint a lócitrom és a legyek, így nem nagyon meglepő a reszelős hangok mesterének kis karácsonyi swinges/soulos kiruccanása sem. Mint ahogy attól sem fog az állunk a földön koppanni, hogy Rod ezen a pusztulatosan ronda borítóval megáldott remeken olyan előadókkal énekel, mint a karácsonyi lemezpiac legnagyobb császára Michael Bablé Bublé (Winter Wonderland), a szintén karácsonyi lemezzel gurító örök pimp, Cee Lo Green (Merry Christmas, Baby), vagy az aranytorkú Mary J. Blidge (We, Three Kings).

    Rod az égvilágon semmilyen meglepetéssel sem szolgál, de mivel az utóbbi években a legnagyobb amerikai swing- és soul slágereket mondta fel Songbook-lemezein, ezért neki el lehet nézni egy ilyen karácsonyi haknit, mondhatnánk, csak folytatta a sort. Azt viszont remek minőségben teszi. Illik a még mindig hihetetlen hajkoronához a fenyőillat, de egy kicsit több meglepetés elfért volna a tracklisten.

  3. 8/10

    Tracey Thorn – Tinsel and Lights

    Mihez? Karácsonyi kávézáshoz

    Azon népes tábor lejátszójába rohadhat majd bele az Everything But the Girl egykori énekesnőjének ünnepi lemeze, amelynek elege van a karácsonyból, de valamiért mégis bűntudatot érez amiatt, mert még egyszer sem pörgetett le valami karácsony-közeli slágert. Tracey lemeze megoldja a problémát, selymes, semmihez sem hasonlítható hangjával olyan dalokat dudorász, mint a The White Stripes Elephant-lemezének egyik remek darabja, az In The Cold, Cold Night, és persze hogy szó ne érje a ház elejét, szerepel rajta az elmaradhatatlan Have Yourself a Merry Little Christmas is.

    A saját dalok, mint a Joy és a címadó Tinsel and Lights is szép darabok, csak éppen az egészet áthatja az a semmi extra hangulat, amitől képtelenség, hogy az ember azonnal ellenállhatatlan vágyat érezzen egy random karácsonyfa vad feldíszítéséhez. Kedves lemez, ami nyomokban karácsonyi hangulatot is tartalmaz. Kávézókba tökéletes, de otthonra is bevállalható egy álmos ünnepi reggelen.

  4. 7/10

    The Baseballs – Good Ol’ Christmas

    Mihez? Fenyőfadíszítéshez

    Aki valamennyire is ismeri a Baseballs életművét, az tudja, hogy rockabilly karácsonyunk lesz, ami azonban nem teljesen igaz, hiszen a német banda néha meglepően visszafogja magát a nagyzenekari hangzás kedvéért. Azt hinnéd, azonnal belecsapnak a húrokba, de a gitárok helyett a vonósok szólalnak meg a lemez elején a Let It Snow! Let It Snow! Let Is Snow!-ban. Aztán szépen lassan beindul a rock’n’roll party a Little Drummer Boy-jal, az ember eszébe jut egy másik Fenyő, de azt nem kell feldíszíteni, megoldja azt ő saját magától.

    A Baseballs még mindig annyira remekül hozza a régi rockabilly dalok hangzását, hogy az valami parádés, Elvis karácsonyi dalai pont így szólnak, ha a Király még élne, akkor valószínűleg minden évben kihozna egy ilyen lemezt. De mivel mostanában többnyire csak swing-karácsonyaink vannak, ezért az ember fülének üdítően hathat a legszokványosabb karácsonyi sztenderd-lista rock’n’roll verzióban való meghallgatása is.

    A német banda remekül használta ki ezt a piaci rést, és még azt is eléri, hogy az ezerszer hallott dalok pörgetése közben bulizhatnékja támadjon. Az idei lemezek közül ez rejti magában a legtöbb fenyőillatot.

  5. 6/10

    Colbie Caillat – Christmas in the Sand

    Mihez? Karácsonyi autózáshoz

    Ha Colbie Caillat ünnepi lemezének összes christmas szavát mondjuk love-ra cserélnénk, akkor egy átlagos nyári poplemezt kapnánk. A Christmas in the Sand csak annyiban különbözik az énekesnő eddigi lemezeitől, hogy az ügyes stúdiómunkások száncsengők hangjait keverték bele nagyon-nagyon halkan.

    A téli Caillat-albumnak semmiféle bejgli-íze nincsen, attól még nem lesz karácsonyi a kedvünk, hogy sokszor hintik el a dalokban a christmas szót. De ha másik oldalról közelítjük meg a problémát, akkor Colbie-nak állandó jókedvével és súlytalan, de kellemes dalaival sikerült megalkotnia a tökéletes karácsonyi autós albumot, amit bármikor be lehet nyomni vezetés közben, a család nem fog idegbajt kapni, de ne várjunk tőle túl sokat. Ehhez az életérzéshez forróság kell még decemberben is, tengerparti séták, nem hóesés, forralt bor és karácsonyi vásár a Vörösmartyn.

    A Christmas in the Sand főleg azoknak ajánlható, akik bírták Caillat eddigi műveit, vagy akik a karácsony elől valamilyen olyan helyre szeretnek menekülni, ahol süttethetik magukat a tengerparton.

  6. 5/10

    Cee Lo Green – Cee Lo’s Magic Moment

    Mihez? Karácsonyi partihoz

    Figyelem! Mindenki fellélegezhet, aki eddig az ajándékosztás után felvette a flitteres zakót, beindította a fényeket, megpörgette a diszkógömböt, majd táncolni kezdett volna vastag dobsounddal felvett táncolós slágerekre, de nem volt mit a lejátszóba csúsztatnia. A brutális hangú Cee Lo mindenképpen táncos cipőben járul a kis Jézus, vagy opcionálisan a Télapó elé, leénekli a csillagokat, hogy az egyik a fenyőfa tetején landoljon, aztán hazamegy az egyik angyallal.

    Greentől nem vártuk, hogy klasszikus ünnepi albumot dobjon a piacra, de a borítót szemügyre véve máris megnyugodhatunk, szó sincs semmi szokványosról: lemezén még a White Christmas is egy fúvósokkal erősen megtámogatott bulislágerré válik, ezek után már az sem meglepő, hogy még a Muppets is előkerül a jó öreg Mahna Mahná-val, ezúttal All I Need Is You címen. A karácsonyfa színes égőinek fénye a ritmusra váltakozik, az emberek mosolyogva táncolnak körülötte.

    Cee Lo csak néha akasztja meg a partit egy-egy lassú dallal, mint például a furcsán szexuális töltetű, klasszikus The Christmas Song-gal, vagy a lemezt záró Silent Night-tal, amit bármilyen meglepő is, de sikerült igazán szílóssá varázsolni. Nem egy tipikus karácsonyi lemez. Vastag beatek, vastag hangok, egy nagyon bulizós ünnephez.

  7. 4/10

    Christina Perri – A Very Merry Perri Christmas

    Mihez? Emésztéshez a vacsora utánra

    Az év leginkább zavarba ejtő címével megáldott karácsonyi albumát dobta piacra a zongorás álmodozás egyik jelenlegi kiskirálynője, de nem vállalta túl magát, mindössze egy hatszámos EP-t rakott a fa alá, amelyen egy remek saját (Something About December) tracken kívül olyan feldolgozások szerepelnek, mint John Lennon és Yoko Ono közös alapvetése, a Happy Xmas (War Is Over), vagy a The Carpenters Merry Christmas Baby-je.

    Akusztikus hangzás próbál intim hangulatot teremteni, de valahogy az egész annyira súlytalanná válik, hogy nem lehet odafigyelni rá, nem lehet csendben bámulni a dalok közben a hóesést, vagy a karácsonyfa fényeit, mert egy idő után zavarni kezd. Perri inkább akkor működik, amikor saját érzelmes világának dalait énekli, de akkor meglepő hatékonysággal képes érzelmeket kiváltani az emberből, ha egy jó pillanatában találja el.

    Sajnos Perri hangja ezekhez az unalomig ismert dalokhoz annyira erőtlen, hogy az ember nem tudja komolyan venni, de amolyan karácsonyi háttérzeneként mégis működhet, mondjuk akkor, amikor a hallgató már csak hörögni képes egy kiadós vacsora után.

  8. 3/10

    Lady Antebellum – On This Winter’s Night

    Mihez? Karácsonyi beszélgetésekhez

    Aki azt hitte, hogy a pop-country témakörben utazó, a stílusában mindent vivő Lady Antebellum egy sima pop-country lemezt dob ki, az csak egy kicsit tévedett. Valószínűleg azért is lehetett a tévedés mértéke oly’ csekély, mert már hallotta a csapat 2010-ben megjelent A Merry Little Christmas című EP-jét, amelyhez hozzácsaptak hat új dalt, és csatasorba állították a nagy téli lemezpiaci hidegháborúban.

    Igen, az On This Winter’s Night csak részben új, ami egyrészről akár felfogható lehúzásnak is. A csapat ugyan meglehetősen korrekt albumot rakott le az asztalra, de semmi sem akadályozta volna meg őket, hogy a sok esetben soulos, swinges és persze countrys lemezének frissebb tételeit újra EP formában közölje. Ha az előző téli dalcsokor megbukott volna, akkor érthető lenne a művelet, de mivel minden tekintetben jól szerepelt, az ember csak értetlenül áll, és jobb esetben kinyitja a pénztárcáját. De van valami ebben a csapatban, amiért az ember képtelen haragudni rá.

    Aki hiányolja a karácsonyi dalokból a hegedűszót, vagy földöntúli nyugalom tölti el Hillary Scott és Charles Kelley gyönyörűen egymásba olvadó hangjai hallatán, az mindenképpen adjon egy esélyt az albumnak. Feldolgozástenger vonósokkal, szép hangokkal, izgalommentesen. De három percen belül oda akarsz majd bújni valakihez, az hótziher.

  9. 2/10

    A Very Special Christmas 25 Years

    Mihez? Ha bedöglik a rádió

    Van ez a speciális amerikai popkarácsony-érzés (B. Tóth László biztosan szívébe is zárta a stílust), aminek az a lényege, hogy különböző top előadók a saját stílusukban dolgoznak fel régi alapvetéseket, vagy írnak újakat, amelyekben legalább egy ponton szerepel a christmas szó. Különösen szerencsés, ha valahol legalább egyszer szól a dalban csengő, mert az legalább annyira karácsony sajátja, mint a vacsorának álcázott zabálás utáni hasmenés.

    Az A Very Special Christmas-sorozat a popkarácsony szellemiségében készül, de nemes célt szolgál, hiszen bevételeivel a Speciális Olimpiát támogatja. Eddig nyolc album látott napvilágot, a U2-tól Madonnán át B.B. Kingig már sokan a nevüket adták a produkcióhoz. Tették mindezt úgy, hogy sok művész dalának a legkevésbé sincs karácsonyi hangulata. De legalább humorérzékük van. Mármint néha.

    A jubileumi albumra már csak azért is érdemes figyelmet fordítani, mert a Cheap Trick tol rajta egy Billy Mack-et (már ha emlékszünk az Igazából szerelem vén rocksztárjára és az ő Christmas Is All Around-jára), azaz legnagyobb slágerüket, az I Want You To Want Me-t teszik a kis Jézusnak kedvessé azzal, hogy a want me helyére a christmas szót helyezik. És működik.

    Sajnos a lemez legtöbb dala csak akkor értelmezhető, ha éppen rádiós pop elvonási tüneteink vannak. A lemez semmilyen karácsonyi hangulatot nem áraszt, de ettől függetlenül akadnak rajta kellemes pillanatok (OneRepublic, Dave Matthews Band). Ezek viszont nem az ünnepi dalok kategóriáján belül keresendők.

  10. 1/10

    Blake Shelton – Cheers It’s Christmas

    Mihez? Karácsonyhoz a tanyán

    Az amerikai Voice egyik mestere, a country egyik legnagyobb élő legendája is szeletet kért a karácsonyi sajtból, ehhez nem átallott olyan sztárokat maga mellé lasszózni, mint Kelly Clarkson, Reba McEntire, a minden karácsonyi lemezen szereplés mestere, Michael Bublé és szintén zenész… mit zenész, szintén szupersztár menyasszonya, Miranda Lambert. Blake megmutatja, milyen is a karácsony a szalmabálák árnyékában.

    Hazugság azt állítani, hogy teljesen country-hangulatú lemez lenne a Cheers…, mert természetesen bekacsintanak a már-már kötelező nagyzenekari megoldások is, de aztán kíméletlenül elindul a hoedown, és az sem segít a helyzeten, hogy Shelton közben Rudolf rénszarvasról énekel. Ennek bizony igen kevés köze van a karácsonyi hangulathoz. Blake valószínűleg inkább ki akarta próbálni magát néhány még nem ismert stílusban (pop, swing), amelyek kétségkívül remekül állnak neki.

    A country-rajongók mindenképp tehetnek egy próbát a lemezzel, hiszen valójában a Cheers… nekik készült. Mindenki másnak csak saját felelősségre ajánlható. Legalább egy ló birtoklása előnyt jelenthet a lemez élvezhetőségének szempontjából. Karácsonyra azonban kevés.

    Tovább:
    A Player legfrissebb cikkeihez
    Amitől a kövek gördültek - Mick Jagger kedvenc dalai
    A Bónusz Brigád maga - Interjú Kaprinay Zoltánnal és Heller Gáborral

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.