Most nem a score-okról, hanem zseniálisan elhelyezett, már létező, vagy teljesen új dalokról szól a lista. Ha valami szerinted kimaradt, irány a kommentdoboz!

Anna Kendrick – Cups

Tökéletes hang – Csak hajszál híján maradt ki az év legjobb ötven filmjét bemutató összeállításunkból, hiszen ezerszer látott témájú, de minden pillanatában imádható tinivígjátékot csak nagyon ritkán lát az ember. Az acapella-dalok között ott ez a sosem felejthető Anna Kendrick-produkció a pohárral, a Cups, amit csináljon bárki utána bátran, ha a suliban azt mondták, van némi ritmusérzéke!

Backstreet Boys – Everybody (Backstreet’s Back)

Itt a vége – Ez a remek vígjáték a befejezésnél gurítja a legnagyobbat, hogy teljesen biztosan masszív röhögéssel hagyd el a mozitermet: csak egyetlen kívánság maradt hátra a stáblista előtt, amely közben ott a teljes koreográfia is, és minden, amit akkor utáltunk, de ennyi idő távlatából már szeretünk a Backstreet Boysban.

Britney Spears – Everytime

Spring Breakers – Csajok szabadon – Britney Spears összehozott pár teljesen vállalható dalt is, közülük az Everytime mindenképpen az elsők között végezne, ha vennénk a fáradságot egy ilyen teljesen szükségtelen lista elkészítésére. A track azért égett bele az agyunkba idén, mert a Spring Breakers egyik kulcsjelenetében olyan akcióval párosul, amitől állak koppantak a földön.

Thievery Corporation – The Forgotten People

Mellékhatások – Steven Soderbergh pazar thrillerének első és utolsó jelenetében, mintegy keretként jelennek meg ugyanazok a képsorok, ugyanazzal a zenével. A The Forgotten People szolgáltatja a zenét mindkét esetben, amiért nem tudunk elég hálásak lenni a rendezőnek, illetve bárkinek a stábból, akinek eszébe jutott ez a remek, bólogatós dal.

David Bowie – Modern Love

Frances Ha – Frances rohan. De mire rohan? David Bowie egyik pattogós trackjére, táncolva, ahogyan azt illik. A Modern Love csak egy a sok felejthetetlen Bowie-alapvetés közül, idén pedig megfelelő helyére került Noah Baumbach csodás mozijában, amely ezzel a jelenettel még Leos Carax '86-os Rossz vér című művét is megidézi.

Még nincs vége! További tíz emlékezetes filmzenei pillanat a tovább gomb után!

MGMT – Youth

A nyár királyai – Az év egyik legjobb vígjátékának klipszerű részei teljességgel beleégtek a retinánkba, filmzenelemezének meglepő választásait pedig nagyon is imádtuk. Köztük a Volt Fesztiválra is érkező MGMT egyik legjobb trackjére mosolyogtuk kedvesen halálra magunkat.

Plan B – Ill Manors

ill Manors – Rázós környék – Egy kvázi gengszter-musicalhez remek filmzene dukál, és mivel Plan B rendezte a filmet, nagy kérdés nincs, itt bizony csillagos ötösre vizsgázó album duruzsol a háttérben. A címadó Ill Manors-t már akkor is szerettük, amikor csak az albumon hallottuk, és akkor még nem láttuk a hozzá tartozó képsorokat. Zseniális.

The xx – Together

A nagy Gatsby – Baz Luhrmann mozija eléggé ellentmondásos darab lett, de mi kedveltük, és ebben nagy szerepe volt a szokásosan remekül összeválogatott, sokszor kor- és hangulatidegen filmzenéknek. A The xx szomorkodása szépen megtámogatja a tragédiát. Az egész soundtrack beszerzését is melegen ajánljuk.

Nick Cave and the Bad Seeds – Into My Arms

Időről időre – Tim visszamegy az apjához az időben a fater temetése napján, hogy még egyet dumáljon vele. Bill Nighy, a szokásosan rakenroll apuka annyit kérdez az eseményről: és az a Nick Cave-dal szól, amit kértem? Felejthetetlen pillanat, a szomorúság közben egy hatalmas röhögés, és a világ egyik leggyönyörűbb szerzeménye. A szótárban erre az esetre az epikus kombó kifejezést kell keresni.

Luis Bacalov – Django

Django elszabadul – Tarantino agya szokás szerint elszabadult a filmzenék kitalálásakor, bár tulajdonképpen a már korábban kiválogatott zenékhez készül szinte minden filmje, ahogyan az kiderült a nálunk olvasható interjújából. Azt viszont eléggé esélytelennek gondoljuk, hogy megtalálta Luis Bacalov eredeti Django filmzenéjét, majd úgy döntött, ehhez istenuccse leforgatok egy teljesen más verziót, Franco Nero nélkül. Bárhogy is történt, a főcímdalt még hetekig dúdoltuk a film megnézése után.

Még nincs vége! További öt emlékezetes filmzenei pillanat a tovább gomb után!

M83 – StarWaves

Feledés – Bár Tom Cruise sci-fije nem hagyott mély nyomot bennünk, egyik legszebb jelenete, a meztelenül fürdőzés igazi eye candyként marad meg emlékezetünkben, és ebben vastagon szerepe volt az M83-nek is, aki éteri, grandiózus hangszőnyeget csúsztatott a jelenet alá.

Of Monsters and Men – Dirty Paws

Walter Mitty titkos élete – Meglehetősen megosztóként aposztrofálható Ben Stiller rendezése, de abban mindenki egyetért, hogy a mozi tele volt jobbnál jobb dalokkal, így a teljes filmzenelemez is az év legjobbjai között végezne. Mi most a Dirty Paws-t választottuk. Ugye nem baj?

Coldplay – Atlas

Az éhezők viadala: Futótűz – A Hunger Games egyre erősebben meséli el a jövőt a fiatalabb generáció számára, nincs kecmec, nincs mese, egyre inkább merülünk bele a diktatúra szikár valóságába, amihez a Coldplay jó szokásához híven egy picikét elektronikus alappal megtámogatott, elszállós balladát kanyarintott a film lezárásához, hogy még véletlenül se felszabadultan hagyd el a mozit.

Radiohead – Codex

Fogságban – Két és fél óra tömény izgalom és kínzás után végül egy pillanatra megszólal a Radiohead Codex-e egy helyszínelésnél, tökéletes filmzenei választás, gondolnád, de aztán a rendőrök egyszer csak kikapcsolják a rádiót, amiből szólt a track. És akkor egy pillanatra felnevetsz. Csodás epizódja egy csodás filmnek.

Mastodon – Island

Szörny egyetem – Végül jöjjön az a 2013-as filmzenei pillanat, amitől akkorát nyerítettünk fel a mozi fotelében, mint egy megvadult Sarah Jessica Parker: anyuci elfuvarozza a Szörny egyetem diákjait, és amíg vár, meghallgatja a kedvenc nótáját. Ezt. Végünk volt, és van is, akárhányszor nézzük újra.

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon