A Kaptár 6. Az utolsó. Nem olyan vészes, ha nem vársz tőle sokat. De annyira keveset kell várnod tőle, hogy az már szabad szemmel is alig legyen látható.

Ha láttad előre a 2002-es Resident Evil-mozi után, hogy ebből a guilty pleasure akciómoziból hatrészes széria kerekedik majd ki, akkor most hagyd abba az olvasást, és rohanj a lottózóba, de ha ötösöd volt, akkor felezzünk. Légyszi? Szóval nem nagyon volt benne a pakliban, hogy egy-két részen kívül több is jön majd ehhez a játékból készült filmhez, de jött, és igazából az sem lett volna nagy baj, ha megállnak az elsőnél. Alice sztorija egyre kevésbé lett érdekes, a készítőknek pedig egyre messzebb gurultak a bogyói, de mégsem tudtuk megutálni ezt a szériát soha, ami nagyon nagy szó, mert ő aztán tényleg megdolgozott azért, hogy ne szeressük. Hogy miért nem akartuk pofánverni mégsem Paul W.S. Anderson rendezőt egy büdös lazaccal? Mert az Underworlddel ellentétben, ami hasonló eszközökkel szeretné elérni, hogy soha ebben az életben ne gondolkodj el azon, mit láttál a nagy vásznon, valahogy mindegyik rész adott annyi élvezeti faktort, hogy megtegyük azt a szívességet, hogy tényleg soha ne gondolkodjunk el a látottakon. Ezeket a mozikat nem is hagyományos akciófilmként kell nézni.

A Kaptár-filmek tulajdonképpen mindig is pornók voltak. Szexi lányok szexi ruhákban izzadtak szexin mindenféle lények alatt/felett/mellett, mindenki nyögött, egyik akció jött a másik után, a sztori pedig csak arra volt jó, hogy valamilyen hanyag módon összekösse ezeket a vizuális gengbengeket. Olyan a Resident Evil-széria, mint Rocco Animal Trainere, tulajdonképpen már a 26. részét nézed, de nem tudnád megmondani, mi volt az előző 25-ben azon kívül, hogy szexi lányok szexi ruhákban izzadtak szexin mindenféle... na de ezt már mondtam.

Ha így nézzük, ezek a filmek elég szórakoztatóak, de minden más értelmezési mód leállítja az agyadat. Úgyhogy maradjunk annyiban, hogy a Kaptár első öt része, és ezt a számot még kimondani is furcsa igazi guilty pleasure-szórakozás volt, és bár néha szívünk szerint lekapartuk volna néhány jelenet közben a bőrt a világ arcáról is, szégyen-nem szégyen, többnyire jól szórakoztunk a popcornevés közben. Aztán elfelejtettük, hogy a filmek valaha is léteztek.

És ez nem túl jó kiindulópont akkor, ha egy ilyen felejthető filmszéria hatodik részére ülsz be. Mert mi történt az előző öt részben? Nem tudja azt már senki. Az történt, hogy Milla Jovovich. És pont. Jött, szexi volt és nagyon badass, lenyomott egy magán is sokszor röhögő zombibalettet, aztán elment pár évre pihenni a rendező férjével, és a franciaágyukra dobálták a megkeresett pénzt, aztán...

Persze ne legyünk rosszmájúak, a Resident Evil-filmeknek van némi sztorija, az Umbrella vállalat ugyebár kifejlesztette a T-vírust, ami elszabadult, majd az emberiség legnagyobb része zombivá vált, de jött Alice, aki több részen keresztül rendet tett közöttük, és elszántan üldözte az Umbrella embereit. Ennek a hajszának most elvileg tényleg vége, ezt mondja legalábbis a cím, Alice tehát végre elégtételt vehet, közben pedig olyan párbeszédeket nyomhat le kollégáival, amelyektől a forgatókönyvíró sulikban sátáni kacajban törnek ki a hallgatók.

Az utolsó rész sztorija sem túl sok, Alice Washingtonban ébred, ami szuper állapotban van, már ha a legújabb washingtoni módi szerint az alternatív tényeket vesszük alapul. Főhősnőnk értesül arról, hogy az Umbrella kifejlesztette a T-vírus ellenszerét, úgyhogy elindul, hogy megszerezze azt, ehhez viszont újra be kell lépnie a Kaptárba, ahol a jó öreg vendégszeretettel fogadják őt különféle lények és nem túl kedves lézerek. Magyarul totálisan alibi sztori ez ahhoz, hogy Milla Jovovich megint jól megkoreografáltan lerúgja néhány zombi és nem zombi veséjét szexin. Akad mondjuk egy nagyobb csavar az úgynevezett történetben, de aki nem látja előre az érkezését, az valószínűleg arccal beleborult a popcornba valamikor a film első negyedében. Minden, ami ezen a csavaron kívül van, pusztán az akcióról szól, de úgy, hogy egy pillanatra sem emelkedik ki a B-kategória bugyraiból, viszont nem is akar. A Kaptár még mindig annyira őszintén rossz, hogy ettől nem lehet utálni. Mintha kikacsintana a nézőre egy-egy rettenetes beszólás után, vagy egy szépen megkoreografált, teljességgel idióta akciójelenet közben, és nem tudsz nem röhögni rajta. Egyszerűen nem lehet komolyan venni, és ez az egyetlen szerencséje.

Mintha néha sportot is űzne abból, hogy egyre nagyobb sületlenségeket kövessen el, és ezen vagy jót röhögsz, vagy felcseszed az agyad, és kisétálsz a moziból. Sajnos az utóbbi lehetőség is fennáll, mivel az operatőri munka valami pocsék, a kamera állandóan remeg, az akcióból semmit sem látni, 3D-ben és 2D-ben is fejfájást okozhat a rángás, de amikor mégis valami csoda folytán megáll a kép, akkor kiderül, hogy a CGI sem a legjobb minőségű, de ez a legkevesebb. A lényeg, hogy ha már csak becsületből is megnézed az utolsó részt, egy pillanatra se kezdj el gondolkodni azon, hogy mit látsz. Vegyél egy nagy popcornt, egy nagy kólát, aztán ülj be rá, csak vigyázz, hogy ne nyeld félre, amikor a hirtelen a nagy csendből hatalmas robajjal az arcodba ugrik egy zombi.

Egyébként itt jegyezném meg, hogy a Resident Evil zombijainál jobban nevelt lényeket én még nem láttam, a legnagyobb csöndben, lábujjhegyen közlekednek, hogy aztán egy óvatlan pillanatban boooom, az illető arcába ugorjanak. Szóval ez van, ez a Kaptár film sem jobb az előzőeknél, de legalább most már tényleg vége van a sorozatnak, legalábbis valószínűleg, de ha csörög a kassza, akkor nyilván valamilyen módon még jönni fog legeslegeslegutolsó fejezet, ami viszont az egyszerűség kedvéért legyen most már tényleg pornó.

A player szerint

  • Embertelenül és őszintén rossz
  • Egyszerűen minden butasága mellett sem lehet rá haragudni
  • Most már tényleg legyen vége
Player-méter
5
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

A Sony húsvéti ajándéka egy ingyenesen megnézhető Pókverzum-rövidfilm

Már itt is van a Szegény párák rendezője új filmjének első kedvcsinálója

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés