Szupersztárok gyűltek össze, hogy Adam McKay, Will Ferrell vígjátékainak rendezője végre átváltson komoly üzemmódba. És parádésan sikerült neki a mutatvány.

McKayt olyan filmjei miatt lehet imádni, mint a zsenialitás határát bőven átlépő A híres Ron Burgundy legendája két része, na meg persze a kellemesen beteg Pancser Police, de a fene se gondolta volna, hogy valamikor komoly témával is foglalkozni akar majd, azt pedig pláne nem, hogy ha ez megtörténik, olyan színészek ugranak majd be a kamera elé játszani parancsszóra, mint Steve Carell, Christian Bale, Brad Pitt és Ryan Gosling. De megtörtént, és A nagy dobás többnyire úgy történt meg, ahogy annak meg kellett történnie.

A The Big Short ugyanis úgy meséli el a gazdasági világválságot, ahogy eddig senki, szórakoztató módon, remek alakításokkal, könnyen, lazán, ötletesen. Olyan férfiak állnak a középpontjában, akik felismerik, hogy közeleg a baj, de senki sem hisz nekik, és ha már így történt, akkor meg is gazdagodnak a tragikus összeomlás közepette. A normálistól nagyon távol álló emberek ők, de hát mit várjon az ember a bankszektorban dolgozó zseniktől?

Nyilván adódik a kérdés, hogy a hülye parókával ellátott Steve Carell megint jó-e egy kvázi drámai szerepben. Hát jó. Sokkal több komoly karaktert kellene alakítania, ha az ügynökének van esze, akkor sokkal több ilyen szerepet hajt fel neki. Carell remek színész, már a Foxcatcherben is az volt, és bizony hiányozna, ha otthagyná a komikusmelót, de megértenénk, mivel van még szufla bőven a csávóban, és láthatóan még bőven van mit kiadni magából.

Az ilyen sztárparádés filmek általában csalódást keltenek, mert a rendező nem tud mit kezdeni ennyi nagysággal, a színészek pedig csak a gázsiért, vagy az egzotikus helyen forgatásért állnak össze, itt viszont nem erről volt szó. Brad Pitt például végre kilép a lazagyerek karaktertből, egy igazi mogorva, visszafogott fazont alakít, Ryan Gosling mer hülyét csinálni magából állandó barnítottságával, Christian Bale viszont láthatóan mindig Oscarra gyúr, és valahol olyan ő itt, mint egy kicsit betegebb, visszahúzódóbb Steve Jobs. Nem, nem az Ashton Kutcher-féle. Az, akit Michael Fassbender játszott.

Azért nagy vállalás A nagy dobás, mert témája inkább egy nehezen nézhető filmet eredményezne, de McKay és írótársa, Charles Randolph annyira lazára fazonírozták Michael Lewis könyvét, amelyből a szkript készült, hogy az bátran megenged magának bármit, ha kell, hülyebiztosra megy, és szupersztárokkal magyaráztat el pénzügyi fogalmakat, így jön elő egy kád vízben egy pohár pezsgővel a banki alapfogalmakat magyarázó Margot Robbie, a konyhából kiszóló Anthony Bourdain, vagy a kaszinózó Selena Gomez. Hátha az egyszeri néző az ő tolmácsolásukban felfogja, mit jelentenek azok a szavak, amiket jó eséllyel mástól nem fogadnának el.

A nagy dobás a valaha volt legkönnyedebb film a gazdasági világválság kirobbanásáról, és remek új vágányra helyezkedés Adam McKaytől, aki láthatóan nagyon akarta ezt a filmet, és sajnos ez a nagy igyekezet néhol minimális izzadtságcseppeket is éreztet, de sebaj, a The Big Short így is szuper.

8
  • Steve Carellnek több drámai szerepet, könyörgöm!
  • Adam McKay ezek szerint nem csak vígjátékban erős
  • Minden színész remek

Player Autószalon

Legfrissebb

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon