Pedig nem indult túl fényesen a kapcsolatunk Connorral, de úgy tűnik, 2012 után hét évvel már mindketten eleget változtunk ahhoz, hogy közelebbi haverok legyünk.

A Ubisoft valamiért nagyon szereti az Assassin’s Creed III-at. Pedig a 2012-es játék nem volt éppen feltétlenül közönségkedvenc, viszont azt nem lehet elvitatni tőle, hogy volt töke. Ezio szinte tökéletes sztorija után kijöttek egy olyan történettel, ami aztán nem adta annyira könnyen magát, ez pedig egy játéknál nem feltétlenül jó hír, és az sem, hogy sokan pont azért hajították el nagyívben, mert olyan szinten széttagolta a mondanivalóját, hogy olyat játék még nem művelt, bár itt is hozzá kell tenni, hogy azért tette, mert tökös akart lenni. És az is volt.

2012 óta eltelt hét év, lehet, hogy most visszanézve, már ismerve azt, hogy milyen játék is az Assassin’s Creed III már sokkal barátságosabban áll hozzá az ember, még az is, akit egyébként felidegesített a megjelenésekor. Ez lennék én. Úgyhogy kipróbáltam a játékot két verzióban is, és rájöttem valamire. A PS4-változat után Switch-en is kezelésbe vettem, aztán jött a nagy felismerés: a Ubisoft nem véletlenül szereti ezt a játékot.

Az Assassin’s Creed III ugyanis hihetetlenül ambiciózus vállalkozásnak tűnik még most is, és 2019-ben, felhúzott grafikával talán még jobban is működik, mint akkor, de talán tényleg csak azért, mert már pontosan tudtuk, hogy mire számítsunk. A sztori ugyebár egy Connor nevezetű félindián srácról szól, de nagyon nem úgy indul, ekkor még egy Haytham nevezetű csávóval tevékenykedünk, aki eléggé karizmatikus fazon, nagyjából a játékidő első egy óráját rá áldozzuk, amikor kiderül, hogy hoppá, ez csak egy igen hosszúra nyújtott expozíció volt, ő tulajdonképpen rosszfiú, úgyhogy most jöjjön valami egészen más: Connor története.

Connoré, aki közel sem olyan érdekes karakter egy jó darabig, mint bárki, akit addig láttál a játékban, de ez van, vele kell végigküzdeni ezt a menetet, belőle kell assasszint varázsolni valahogy, aztán rohangálni ide-oda, mintha nem lenne holnap. Ez a rohangálás kissé unalmas tud lenni a játékban, de mindig van hangulata, most pedig kifejezetten gyönyörű is, mivel elég sokat javítottak a fényeken és a színeken, élesebbek a textúrák is, és annak ellenére, hogy azért még így is látszik, hogy ez bizony nem egy mai játék, egyáltalán nem végeztek rossz munkát a fiúk-lányok a Ubisoftnál.

Egy-két játékmechanikai újítás is bekerült a felújításba, bebújhatunk például bokrokba, és már fütyülhetünk is, hogy felkeltsük az ellenfelek figyelmét, mint valami megvadult Hacki Tamás. A minimapen láthatjuk, hogy az ellenfeleink merre néznek, ez hasznos lehet a lopakodásnál, amire továbbra is nagy szükségünk van. Külön poén, hogy a játékban beszerezhetjük az Odyssey férfi főhősének, Alexiosnak ruháját is, ami annyiban mondjuk talán nem meglepő, hogy az ACIII Remastered az Odyssey season passéhez grátisz jár, szóval egy kis visszautalás az új játékra szinte már kötelező is, ha úgy vesszük.

Kifejezetten szép és jó is az új verzió, csak van vele egy kis baj. Még mindig rettenetesen darabos, nagyon vontatott, és gyorsan el tudja dobni az embert magától, ha nem ad neki már-már túlságosan is sok időt. Aki eljut a végére, az nem csalódik, de egyáltalán nem ritka, aki kb. 3-4 óra után feladja, hiszen túlságosan lassan építkezik, és eleinte azt sem teszi érdekesen. Akkor még persze nagyon élvezetes tudott lenni a nyílt világban bóklászás, a természet felfedezése, és a nézelődés, de most már ezt sokkal érdekesebben is meg tudják oldani, pláne az Originsben és az Odysseyben, így adódik a kérdés, hogy akkor ki a fenének is készült ez a játék?

És itt lép be a képbe a Switch-változat. Gondolj csak bele. Lehet, hogy PC-n, PS4-en és Xbox One-on is működik még ez a cím, és többnyire szívesen végignyomja az ember mai fejjel, de mi van akkor, ha történetesen ezt a címet hordozhatóvá teszi a Ubisoft? Mi van, ha mindig lehet nálad egy tartalmas, jó hosszú, és teljesértékű Assassin’s Creed-epizód, nem úgy, mint a közepesen béna mobilváltozat, az Assassin’s Creed Identity? Jó, persze, mégis a Switch-ről van szó, úgyhogy arra nem érdemes várni, hogy olyan szép legyen, mint a többi változat, de azért annyira nem ronda, hogy handheld módban az ember hupililát akarjon hányni. Dokkolva mondjuk tény, hogy nem túl szép, de most komolyan, ezt a játékot valószínűleg a Ubisoft is azért hozta el Switch-re, hogy útközben játszd.

Hogy miért? Mert egyszerűen nincs olyan értékelhető AC-epizód, amit elvihetnél magaddal bárhova. Hát itt van egy, lehet, hogy nem a legszerencsésebb, de kaptál egyet, úgyhogy játszhatsz vele hosszú repülőutakon, metrón, meló helyett, vagy ahol tetszik. És ez elég jó dolog, főleg, hogy a játékhoz hozzáadják a PS Vita-exkluzív Assassin’s Creed Liberationt is, ami tény, hogy nem a világ egyik legjobb játéka, de ezen a kézikonzolon is megér egy misét. És nem, szigorúan nem tévén.

A Switch-verzió ráadásul kihasználja itt-ott az érintőképernyőt is, ami elég kényelmessé tudja tenni az irányítást, grafikailag pedig valahol az eredeti és a remastered verzió között helyezkedik el félúton. Közel sem olyan szépek a textúrái, mint a nagykonzolos-PC-s változatnak, de azért nem lehet azt mondani rá, hogy csúnya lenne, sőt, és valóban jól működik, ha az ember le akar vele ülni valahol egy-egy órára, és már tudja előre, hogy mit fog kapni a végére.

Ennek a játéknak nagyon jót tett az idő. Akkor még sokan nem értettük, mit akart ezzel a Ubisoft, hogy miért vált karaktert, miért húzza el ennyire az expozíciót, és miért nem teszi sokkal érdekesebbé Connort már az elején, de most már tudod, és jól van ez így. Még mindig nem az egyik legjobb Assassin’s Creed, és talán sokkal nagyobb értelme lett volna újrakeverni a másodikat, ha már az volt a közönségkedvenc, de majd annak is eljön az ideje.

Az Assassin’s Creed III most talán jobban működik, mint 2012-ben. Ha utáltad, érdemes nekifutni újra, és rácsodálkozni, hogy bizonyos értelemben mennyire korszakalkotó volt. Továbbra is messze van a hibátlantól, de igaza volt a Ubisoftnak. Vissza kellett hozni. És ha nincsenek túl nagy grafikai igényeid, akkor Switch-en magaddal is viheted akárhová ezt a nagyívű játékot. És még kapsz mellé egy Liberationt is. Ha pedig megvetted az Odyssey-t season pass-szel, akkor úgyis ingyen a tiéd. Tulajdonképpen mindenki jól jár. De azért most már tessék nekiindulni annak az Assassin’s Creed II Remasterednek, ha lehetne kérni.

A player szerint

  • PS4-en, PC-n és Xbox One-on tényleg sokkal szebb
  • Switch-en valahol a régi és az új között van grafikailag, de a hordozhatóság nagyon sokat dob az értékén
  • Még mindig nem egy hibátlan játék az ACIII, de jót tett neki az idő
Player-méter
7
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

A Sony húsvéti ajándéka egy ingyenesen megnézhető Pókverzum-rövidfilm

Már itt is van a Szegény párák rendezője új filmjének első kedvcsinálója

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés