Orson Welles művére általában úgy szokás tekinteni, mint az amerikai filmtörténelem legelismertebb alkotására. Nos, a Rotten Tomatoes szerint ez többé már nagyon nem így van.
A kritikákat összesítő oldalon ugyanis eddig a film 100 százalékon állt, ami azt jelenti, hogy nem akadt olyan kritikus az elmúlt nyolcvan évben, aki rosszat mert volna írni az Aranypolgárról. A makulátlan értékelés annak volt köszönhető, hogy az alkotásról szóló – és az oldal által is jegyzett – 115 kritika egytől-egyig pozitívan értékelte a filmet.
Ennek akkor lett vége, amikor a Rotten Tomatoes szerkesztői néhány hete hozzácsapták az eddigi írásokhoz egy bizonyos Mae Tinée 80 évvel ezelőtt a Chicago Tribune-ben publikált kritikáját, melyben a szerző rendesen lepontozta Welles mesterművét. Apró érdekesség, hogy Mae Tinée nem egy létező személy, hanem csak egy álnév, amit a negyvenes évek elején a Tribune szerzői használtak, amikor kritikát kellett írniuk.
A névtelen újságíró imígyen okoskodott:
Már sokat hallhatott erről a filmről és én is láttam a hirdetéseket, melyekben leírták, hogy a szakértők szerint ez a legnagyszerűbb mozi, amit valaha csináltak. Én nem így gondolom. Érdekes és nagyon más, valójában annyira bizarr, hogy akár egy múzeumi darab is lehetne. Az egyszerűséget azonban feláldozza az excentrikusság oltárán, ami megfosztja az alkotást az egyediségétől, a közönségét pedig a szórakozástól.
Bár manapság már szentségtörés lenne ilyesmit leírni az Aranypolgárról, akkoriban még bátrabban hallathatták a hangjukat azok, akiknek nem jött be Welles munkája. Ezzel a nyolcvan éves írással a film el is veszítette 100 százalékos értékelését, és 99 százalékkal visszacsúszott a második helyre.
És hogy mi került a helyére? Nos, ezt magadtól tutira nem találnád ki, ezért segítünk:
a Paddington 2 lett minden idők legtökéletesebb mozija.
Oké, nekünk is tetszett...
Kritika: Paddington 2.
Azok az alkotók, akik mesefilmjükben elegánsan és finoman tisztelegnek a Modern idők és az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag előtt, eleve megérdemelnek egy medvecukrot.
...de azért ezt az aranyos kis játékmackós filmet nehezen tudnánk egy lapon említeni az Aranypolgárral.
(via)
Ez is érdekelhet:
Kíváncsi vagy, mi történt a Lelki ismeretek előtt?
Akár már bele is nézhetsz.
Elájulsz egy kilövésre váró rakétán, majd az űrben ébredsz, ahol arra kérnek, halj meg. Mit teszel?
Ilyen teljesen életszerű helyzettel indít A potyautas, ami inkább egy színházi darab, mint sci-fi. Kamaradrámának nem rossz, de azért a jó nem ilyen.
