Az alapsztori röviden: Idősebb anyucit megszállja egy démon. Ki akarja űzetni magából, de a művelet közben minden résztvevő vérben tocsogós meglepetésben részesül. Anyuci Rómában regenerálódik, sikertelenül. Lánya erről dokumentumfilmet forgat. Ha egy bohókás pillanatunkban azt találnánk mondani, hogy több is történik a filmben a fentebb leírtaknál, akkor kérjük, egy péklapáttal büntessetek meg minket. A The Devil Inside ugyanis nem hogy egy unalmas horrorfilm, de még dokumentumfilmnek is csapnivaló.

A film a horrorfilmek minden létező hibáját elköveti, mintha valaki szándékosan akart volna borzalmas mozit forgatni. Attól nem lesz valami félelmetes, hogy egy nő magából kikelve furcsaságokat üvölt. Ha erre vágyunk, inkább beteszünk egy Arch Enemy lemezt. A kézikamerás filmek többsége attól működik (vagy attól hiszi, hogy működni fog), hogy nem mutatja meg teljesen azt, ami éppen a frászt hozza ránk, csak érzékelteti, hogy ott van a szörny, a démon, a valóságshow szereplő a teremben. Az ördög… még azt a minimális eseményhalmazt, ami rövidke játékideje alatt történik sem tudja megmutatni, még apró nyomokban sem, sőt, jelen esetben az állandóan rázkódó kamera megpróbálja elvonni a figyelmet arról, hogy tulajdonképpen nincs esemény, nincs szörny, nincs démon, nincs valóságshow szereplő, csak rossz színészek.

A gonosz arccal bámuló mama szájába adják az ördögűzős filmek összes klisés mondatát, ami ma már nem elég, pláne az évek óta tartó horror-dömping idején. A megszállt emberek úgy csavarodnak, mintha a démon az eszük mellett a gerincüket is elvitte volna bónuszként, csúnyán beszélnek papokkal, tekintetük pedig alattomosabb, mint egy gonosz falusi képviselőé. Ha ezek után bárki is sztorira, rémisztő jelenetekre vár, akkor csak rajta, irány a mozi, de nem talál majd mást unalmas beszélgetéseken, római városnézésen, autókázáson és üvöltözésen kívül semmit. Ilyen minőségű filmeket még az Investigation Discoveryn is találunk. A lezárás miatt viszont mégiscsak érdemes lehet megnézni a filmet, hiszen az utolsó 10 perc annyira érthetetlen, annyira rossz, hogy az elég sokáig kísérteni fog minket. És nem a minőségi rémisztgetések miatt. Azt valahol máshol kell keresnünk, távol ettől a horrorfilm-történeti tévedéstől.