Jennifer átver az új filmjével. Vagy legalábbis a magyar forgalmazója. A Cake című filmet egy ügyes fordítással romantikus mozivá varázsolja, pedig ha valamiről nem szól az egész, az a boldogság.

Lehetne mondjuk a címe Boldogtalanság bármi áron, de arra meg ki ülne be. Pedig erről van itt szó, Aniston egyébként tényleg parádésan alakít egy olyan nőt, aki autóbalesetben elveszítette gyermekét, ezzel az élete és házassága is csődbe ment. És az istenért se tud boldog lenni. Ami végülis érthető, mert hát ebből a helyzetből inkább a Joy Division-életművét veszed elő, és nem Blümchenét. Aniston pedig szenved, szenved rendületlenül, aztán egyszer csak vége a filmnek, onnantól pedig nekünk kell szenvednünk tovább.

A Cake-kel az a baj, hogy tulajdonképpen teljesen üres. És az sem magyarázat az ürességére, hogy pont azt akarja megjeleníteni. Van egy főhősnőnk, akit egy pillanatig sem lehet szeretni, de konkrétan egyetlen másodpercre sem, de még csak sajnálni sem nagyon, azonosulni vele pedig aztán végképp nem. Maximum az őt kiszolgáló házvezetőnővel, amikor eldurran az agya, és kiosztja a nőt, hiszen legszívesebben mi is ezt tennénk, csak hát nem lehet.

Aniston amúgy élete alakítását nyújtja, akár tényleg Oscarra is jelölhették volna, ahogy azt a film bemutatója után sokan jósolták, csak hát egyetlen probléma van az egésszel: magának a karakternek kellene elvinnie a filmet, aki egyszerűen semmi mást nem tesz, mint rettenetesen depressziós. Nem tudja, hogy meg akarja-e ölni magát, nem tudja eldönteni, mit akar az élettől, mindene fáj, minden szar. Nagyjából a film felénél fogod feltenni a kérdést, hogy oké, oké, de akkor mi van?

Mit akar mondani ezzel a költő? A helyes válasz: semmit. Csak meg akar jeleníteni egy pokoli szenvedést, de abból még nem nagyon lesz film. Annak ellenére sem, hogy szépen fényképezett, szépen eljátszott jelenetek sokasága jön egymás után, a Boldogság bármi áron tulajdonképpen egy igazi szenvedés, nagyon nehezen múló, nagyon fájó 102 perc, igazi mélységek és magasságok nélkül, de az biztos, hogy bemutatja, hogy Jennifer Aniston nagyon jó is tud lenni, ha akar, szóval foglalkoztatni kellene őt, és nem csak romantikus vígjátékokba száműzni unos-untalan. De a Cake-et nem indokolja tulajdonképpen semmi, a magyar címe pedig a valaha volt legrosszabb fordítás-szerűség az Erőszakik után.

5
  • Minden idők egyik legrosszabb címfordítása
  • Igazi sztori híján azonban mindez kevés
  • Jennifer Aniston élete alakítását nyújtja

Legfrissebb

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon