A Bűntudat nélkül úgy indítaná el Tom Clancy Rainbow Sixének filmes menetelését, hogy közben szemen köpi az alapanyagát, de akciózni nagyon tud, ha akar.
Az elátkozott projektekkel tényleg csak a baj van, és ez itt bizony egy óriási elátkozott projekt, amit csak nem hagytak nyugodni békében. Ugorjunk vissza az időben a festő 1993-ba, amikor kijött Tom Clancy Bűntudat nélkül című bestsellere. A Savoy Pictures lecsapott a megfilmesítési jogokra, és ki is nézte magának Keanu Reevest a főszerepre, aki 7 millió dollárért sem vállalta, hogy John Clark bőrébe bújjon, majd rendezők és színészek hada fordult meg a projekt körül, még Laurence Fishburne, Gary Sinise, Tom Hardy és Kevin Costner nevei is felmerültek, de a film csak nem akart elkészülni hol a forgatókönyv körüli gondok, hol financiális problémák miatt.
Aztán valahogy évtizedek után sínre került minden, Michael B. Jordan a főszerepben, Taylor Sheridan az írók között, Stefano Sollima a rendezői székben. Hát mi romolhatna el? Egy két részesre tervezett bevezetést terveztek a Rainbow Six csodálatos világába, már csak az kellett volna, hogy ha már Bűntudat nélkül címmel készítenek filmet John Clark eredettörténetéről a Bűntudat nélkül című könyv adaptációjaként, akkor legalább hasonlítson rá. De ez a film bizony köszönőviszonyban sincs vele.
Ebben a sztoriban John Clark még John Kelly néven egy aleppói akcióban azzal szembesül, hogy az ISIS helyett oroszokkal kell megküzdenie társaival, akkor azonban még nem is sejti, hogy hamarosan egykori társait elkezdik kiiktatni, hamarosan pedig hozzá is elérnek a gyilkosok, meg is ölik terhes feleségét, ő pedig úgy dönt, hogy levadássza azokat, akik elvették tőle a családját. Ebben a sztoriban aztán tényleg semmi, de semmi eredeti vagy izgalmas nincs, minden pillanatát hallottad már, de ha jó akciójelenetekkel, nyers erővel és egy jó főszereplővel mesélik el mindezt, akkor még lehet belőle akár kellemes meglepetés is, végül is a John Wick sztorija sem az atomfizika klub ajánlásával készült, mégis működik.
De a Bűntudat nélkül nem működik, annak ellenére sem, hogy igazából több pontja is rendben van. Michael B. Jordan például kőkemény, igazi fenyegetést jelent bárkire nézve, és még akkor is el tudod neki hinni, hogy tényleg a poklok poklát éli át, miközben szenvtelen tekintettel bámul, miközben körülötte a többi színész láthatóan megnézte a ’90-es évek összest, és onnan próbálta meg összerakni mindazt, amit színészi játékként kellett volna mutatnia a filmben. Jordanen kívül nincs még egy színész, akit komolyan lehetne venni ebben a filmben, sem a mindig frusztráltan néző Jamie Bell-t, sem az állandóan kemény tekintettel oldalra bámuló Jodie-Turner Smith-t, sem Guy Pearce-t. Jordan mégis meg tudja oldani, hogy az embernek egy kellemes ’90-es évek nosztalgiaérzése támadjon, ami a film egésze alatt működik.
És abba sem lehet belekötni, hogy az akcióival mismásolna.
A bunyók és lövöldözések kemények, jó nézni, amikor John Kelly nekimegy a világnak, de azért nem gyilokbalett-üzemmódba vált, még hihető mértékben tudja pürésíteni az ellenfeleit, bizonyos értelemben földhöz ragadt, és ez jó pont is lenne egy Rainbow Six-filmszéria indításához.
Csak hát egyszerűen totálisan érdektelen, amit látsz. Mintha egy ’90-es években érdektelenség miatt nem bemutatott akciófilmet vettek volna elő, és mutattak volna be, ami próbálja titkolni, hogy egy könyvből készült, amivel egyébként nem vállal közösséget. A logikátlanságai viszonylag brutálisak és nevetségesek, az ember például már nem tud nem röhögni, amikor az egyébként pontosan dolgozó mesterlövészek csak azokat az embereket nem tudják eltalálni, akik a sztori szempontjából fontosak, hogy életben maradjanak, de ez csak egy a sok közül, lehet, hogy fel sem fognak ezek már tűnni, miközben laposakat pislogsz.
A Bűntudat nélkül nem nézhetetlen, de nagyon kevés ahhoz, hogy beindíthasson valami komolyabbat, márpedig ez a célja, a stáblista közepén előbukkanó extra jelenet egyértelműen arra utal, hogy a készítők terveznek a következő résszel, de attól még, hogy az már Rainbow Six-film lesz (ha lesz), a kutyát sem fogja érdekelni, ha ilyen színvonalon készül el. Ez azért kár, mert egyébként egy pillanatra sem tűnik olcsónak vagy megúszósnak a Bűntudat nélkül, csak egyszerűen nem lehet komolyan venni, és mire eljut az ember a főgonoszig, már csak legyint, és azonnal el is felejti, nemhogy felpumpálva várja a következő etapot.
Ha mégis lesz folytatás, akkor ez oda nagyon kevés lesz. Mondjuk még úgy is lehet siker, moziba ugyanis nem kell menni érte, az Amazon Prime-on nézhető magyar szinkronnal is. Egy unalmas délutánra épphogy elmegy szódával, de ha van jobb terved is arra a közel két órára, akkor nem áll meg a címe, mert bűntudatod lesz, hogy rászántad ezt az időt.