Valószínűtlenül erős katasztrófafilm Mark Wahlberg és egy hatalmasat alakító Kurt Russell támogatásával. Megtörtént események, záporozó szakszavak, és mégis kellemes idegállapotban hagyod el a mozit.

Ha ismered minden idők egyik legdurvább olajkatasztrófájának történetét, akkor nagy meglepetések nem fognak érni ebben a moziban. A Deepwater Horizon 2010-ben robbant atomjaira, ezzel elérte, hogy a legszerencsétlenebb olajfúrás és az egyik legnagyobb olajkatasztrófa címszónál keressük az értelmező szótárakban, már ha valaki használ még ilyesmit. Egy ilyen történetet el lehet mesélni nagyon sok akcióval, nagyon szájbarágósan, de Peter Berg rendező nagyon bátran másképp döntött, és ettől a karrierje kb. olyan kedvezőtlen fordulatot is vehetett volna, mint a Deepwateré.

A film legnagyobb részében ugyanis semmi más nem történik, mint ami ilyen helyzetben egy olajfúrón történne. Szakszavak, szakszavak és szakszavak. Az egyik szakember odaszól a másik szakembernek, hogy kapcsolja be ezt, válassza le azt, mi meg csak nézünk, hogy mi a jó úristen történik. Nem dolgoztunk még fúrótornyon, és most, hogy láttuk a Mélytengeri poklot, az teljesen biztos, hogy ha jól fizetnének érte sem fogunk menni. De mindegy, maradjunk annyiban, hogy a film annyira szakmai, amennyire egy ilyen katasztrófát bemutató mozi nem nagyon szokott merni.

A Deepwater Horizonon ugyanis a film szerint is szakemberek dolgoznak. Ezek a szakemberek némelyike kap néhány emberi vonást, ilyen például a Mark Wahlberg által megformált Mike Williams, aki vezető technikusként kerül a fúrótoronyra, de a gaz BP gaz emberei felelőtlenségének hála hamarosan lángokba borul az úszó monstrum, neki és embereinek pedig valahogyan ki kellene menekülni a lángoló romhalmazból.

Láttunk már ilyet sokszor, de a Mélytengeri pokolban az a jó, hogy nem visz semmit sem túlzásba, válhatna túlzottan akciódússá, de pont úgy és annyit akciózik, amennyit egy átlagos néző igényelne, de az agyas filmekhez szokott néző sem érez túlzásnak. Válhatna könnyesen hősiessé, de mindig finoman visszatáncol, és giccsessé sem válik. Peter Berg és a forgatókönyvíró Matthew Sand annyira jól lőtték be az arányokat, hogy nagyjából mindenkinek jó lesz, csak annak nem, aki egy Roland Emmerich-féle akció-hullámvasutas katasztrófafilmre vágyik. Túlságosan életszerű a Deepwater Horizon ahhoz, hogy egyszerű parasztvakítás legyen.

A látványra egyáltalán nincsen panasz, a színészi játékokra sem, bár Wahlberg csak azt hozza, amit legjobb pillanataiban szokott, ami valljuk be őszintén, annyira azért nem sok, de Kurt Russell elviszi a show-t vezetőként, egyedül John Malkovich gonosza lett borzalmasan egydimenziós és sablonos, de azért persze még egy ilyen közepes szerepben is jó őt nézni. A Deepwater Horizon így egy nagyon kellemes meglepetés, aminek kb. a 60%-ában fogalmad sincs, miről beszélnek a karakterek, de annyira jól csinálják, hogy magukkal rántanak, aztán rád robban az egész kóceráj.

8
  • Abszolút puritán, de ettől fantasztikus katasztrófafilm
  • Kurt Russell régóta nem volt ennyire jó
  • Úgy marad szakmai, hogy közben rettenetesen izgalmas is

Füst, Fény, Hollywood

Életmód

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon