Innen már csak egy lépés juttat hozzá közelebb: ha autóba is ülsz. A Dirt Rally 2.0-val a Codemasters nagyon magasra helyezte a lécet. Teszt!

Nagyon bírom a Dirt-szériát. Szépen lassan és nagyon ügyesen ment át ugyan „hithűbb” raliszimulátorból arcade-szimuláció hibriddé, de pont ez benne a legjobb, egyszerűen mindenkit ki tud szolgálni, azt is, aki közepesen ügyes az autóversenyekben, és azt is, aki profibb. Az utóbbi csoport azonban joggal elégedetlenkedik, mert hát azért mégis itt ez az arcade-érintettség, nem lehet csak úgy simán másodpercenként kisodródni a pályáról csak kétmásodpercenként, és az milyen már, úgyhogy 2015-ben kijött a Dirt Rally, amiben aztán arcade-feeling annyi volt, mint Rocco-filmben a vállalható párbeszéd.

A Dirt Rally a keményvonalas raliszimulátor-rajongókat célozta meg, méghozzá elég pontosan, egészen hihetetlenül precíz vezetési élményt adott már kontrollerrel is, és legalább annyira volt könnyű, mint egy tonna százas szög. De mégsem lehetett letenni, még akkor sem, ha nem voltál annyira oda az ilyesfajta kihívásokért. Nagy volt hát a nyomás a folytatáson, de a Codemasters döccenés nélkül vette a kanyart, hogy mi tutira kisodródjunk majd bennük.

A Dirt Rally 2.0 ugyanis mindent tud, amit az első rész, csak persze többet, szebben és jobban, és még most is ugyanannyira addiktív, mint évekkel ezelőtt volt. Ennél élethűbb ralis játék nincs is. Olyan apróságokra figyeltek oda, amiktől nem nehéz ámulatba esni, de ne nagyon álmélkodjunk, mert szokás szerint elég egy egészen icipici hiba, és máris kint vagyunk az autónkkal a susnyásban.

A játék 6 helyszínen száguld át: Argentina, Ausztrália, Új-Zéland, az USA, Spanyolország és Lengyelország, mindegyikük gyönyörű, szépen lemodellezett terep, látszik, hogy tényleg egészen apró dolgokra is odafigyeltek a pályatervezéskor, ami lehet, hogy elsőre fel sem tűnik, de érdemes egy kicsit jobban odafigyelni közben. Lesz rá alkalom, mert elsőre nem igazán fog menni az autó úton tartása, vagy ha mégis, akkor irány az esport, azon belül is az elit liga! A játék egyébként a FIA World Rallycross hivatalos játéka, ha esetleg még az előbbi pályafelsorolás nem lett volna elég.

A legjobb az egészben, hogy a fejlesztők nagyon odafigyeltek arra, hogyan viselkedik maga az út a valóságban, és hogyan viszonyul ehhez az autó. Tegyük fel, egy földút folyamatosan elhasználódik a folyamatos igénybevételtől, és nem csak egy előre leprogramozott felület, amin látszólag gurul egy autó. Itt a talaj pont úgy viselkedik, mint a valóságban, ilyen profi minőségben ezt egyetlen más játék sem tudta bemutatni. Érzed, hogy teljesen élethűen változik a gumik tapadása, és pont ez történik időjárás-változáskor is. Muszáj is, hogy így legyen, hiszen ez az igazi rali lényege.

Az autókat pedig úgy törhetjük ripityára, ahogy nekünk tetszik, azaz nem, mert akkor is törni fogjuk, ha nem akarjuk, de hát így szép ez. A törésekre teljesen valósághűen reagál a játék, egy-két komolyabb sérülés után befejezni a kört majdhogynem lehetetlen, mivel amúgy is extrém koncentrációt igényel egy-egy pálya az embertől még egy teljesen ép autót vezetve is, na el lehet képzelni, hogy mi történik, amikor pár kiegyenesített kanyar után az autó már mondjuk folyamatosan balra húz. Valami ilyesmi lehet a vezetési pokol.

Ahogy egy jobb ralijátéknál, a beállítások száma itt is a végtelen felé tart, talán néha már-már túlzásnak is tűnik, hogy mi mindent lehet beállítani, de tulajdonképpen ez a beállítási opció-extravaganza csakis a mi boldogságunkat szolgálja. Elsőre ugyanis érdemes kicsit elveszni benne, segítségeket adni magunknak, amiket amint profibbak leszünk jónéhány óra után, elvenni magunktól. Onnantól kezdve a játékélmény is erősebb lesz, és tökmindegy, hogy kontrollerrel, billentyűzettel vagy kormánnyal játszunk, bár nyilván az utóbbival adja ki a legteljesebb élményt.

A Dirt Rally 2.0 karriermódja egyébként nagyon dicséretesen egy fajta ralitörténelmi áttekintés, ahol egészen a ’60-as évektől kezdve napjainkig száguldozhatunk mindenféle autókkal, melyek egytől egyig teljesen másképp viselkednek, a fizika tökéletes, a vezetési élmény így tényleg páratlan. Grafikailag sincs ok a panaszra, a játék ugyanis gyönyörű, de hát már a Dirt 4 sem volt éppen ronda, szóval lehetett számítani arra, hogy szép is lesz és gyors. Sima Playstation 4-en teszteltük, ahol végig kőkeményen tartotta a sebességet és még vizuálisan is kifogástalan volt.

Szóval igen, ez egy majdhogynem tökéletes ralijáték, amihez még extra tartalmak is érkeznek DLC-k formájában, de nyilván ezeket nem kötelező megvásárolni. A Codemasters nagyon magasra tette a lécet, aki ezt át tudja majd ugrani egy ennél jobb vezetési élményt nyújtó ralijátékkal, az vendégünk egy bármire. Bármire, ami után még autóba lehet ülni.

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon