Azt persze nem mondanánk, hogy a Microsoft kivérzik az Xbox One miatt, hiszen már eladtak belőle nagyjából 30 milliót, ami azért nem rossz szám. A PS4 egészen káprázatos 67,5 millió eladott példányához képest azonban ez szégyenletes egy olyan gyártótól, mely az előző generációban simán megszorongatta a japánokat. Akkor mégis, hol hibáztak? A Sony hétfői párizsi konferenciáján végleg összeállt a kép.

A sztorit 2013-ban kell kezdenünk, amikor a kurrens konzolgeneráció első megmozdulásaként a Sony február 20-án a Playstation Event kódnevű hadművelet során bemutatta a Playstation 4-et. Bár az eseményt megelőző hónapokban a japán cég kommunikációja a konstans balfaszságon kívül nem sok mindent tudott felmutatni, az Eventre szépen felkészültek. Könnyes-nosztalgikus videókkal szórták tele a világhálót, melyekben a PS-brand impozáns múltját idézték fel, így még azok számára is egyértelművé vált, hogy egy újabb mérföldkő leleplezése következik, akik videojátékkal utoljára a gimiben találkoztak egy 200 in 1 feliratú Tetris képében.

A bemutató igen pofásra sikerült. Az angolul alig beszélő, nyugati ember számára emészthetetlen humorérzékkel megvert japán prominensek besült vicceit leszámítva többé-kevésbé bakimentes prezentációnak örülhettünk, melyen végre megnyugtattak minket, hogy nem akarják megfertőzni a következő generációt az igen bumfordi Orbis fantázianévvel, amit a premiert megelőző hónapokban a gép munkaneveként használtak.

Andrew House bemutatja a Playstation 4-et

Kiderült, hogy a Playstation 4 kellemesen erős lesz, és ami ennél is fontosabb,

Bár a Playstation 3-hoz fejlesztett exkluzív címek az eladási mutatók tekintetében korántsem büszkélkedhettek elsöprő számokkal (a Microsoft Halo-szériájának eladási számait csak a Gran Turismo 5 tudta valamelyest megközelíteni), a produktumok minőségéhez nem férhetett kétség. A Sony mindig egy tisztaságmániás könyvelő megbízhatóságával szállította a bombasztikus first party címeket, melyek szinte kivétel nélkül állták a sarat a kritikusok előtt, még akkor is, ha a pénztárcsilingelés olykor ilyen-olyan okokból elmaradt.

A Sony a This is for the Players jelmondattal is azt hangsúlyozta, hogy ők a gémereknek csinálnak gépet. Az ő filozófiájuk szerint a durva mértékben elkockult számfetisisztákat leszámítva – akiket csak az érdekel, hogy melyik gép mennyi forintért mennyi RAM-ot szállít – a legtöbb felhasználó a játékfelhozatal alapján hozza meg a döntését.

Mindeközben Microsoftéknál...

Aztán úgy esett, hogy a Microsoft feltartott kezekkel belesétált a japánok kezdő sortűzébe. A májusi Xbox-event ugyanis – melynek hatékony válaszcsapásnak kellett volna lennie az erős Sony nyitányra – mindenről szólt, csak arról nem, amiért világszerte gémerek ezrei ültek a monitor elé. Játékokról csak elvétve esett szó, leginkább arról beszéltek a színpadra lépő fejesek, hogy milyen frankó set-top-boxként fog üzemelni az Xbox One, meg hogy a Kinect 2-vel a hangunkkal is tudjuk majd kommandírozni a masinát. A varázsszó ez volt: tévé és a sport, meg még egy kis tévé. Meg sport.

Esett ugyan néhány szó a konzol első évére tervezett exkluzívokról is, de ezek totálisan másodvonalba szorultak a gép egyéb szórakoztató funkciói mellett.

Ez pedig itt az Xbox One

Az ezután szállingózó hírek csak tovább terelgették a tömegeket a Sony szárnyai alá; kiderült, hogy a Microsoft olyan közel szeretné tudni magához a játékosokat, amit azok már nem feltétlenül akarnak tolerálni. A Kinect 2 például állandó aktív állapotban figyelné a magányos perceikben a bohócot polírozó felhasználókat, a kötelező online kapcsolat (amit hamarosan napi egyszeri kötelező becsekkolásra finomítottak) és a használt játékok csereberéjének megtorpedózása pedig további tömegeknél verte ki a biztosítékot.

Aztán jött az a drága 2013-as E3, amikor minden hardcore gémer rágyógyult a konferenciákról sugárzott livestreamekre, miközben a való világ átkerült egy másik - kevésbé érdekes - dimenzióba. A sort a Microsoft nyitotta. Ígéretükhöz híven ezúttal valóban a játékokról volt szó és bizony ki is tettek magukért. A konzol áráról is lerántották a leplet; 499 dollárba fog fájni, amit a szokásos nagyeszű átváltási művelet után 499 euroban határoztak meg. Kiderült, hogy a Kinect 2 megvásárlása nem opcionális, hiszen a kamera az összes csomagban ott figyel majd és nélküle a masina szóba sem áll a játékossal.

Ettől megint nem lettek boldogabbak azok a felhasználók, akik a szrtatoszféra magasságából tojtak az előző generációban a hardcore gaming terepén látványosan behalt mozgásérzékelős mizériára, de összességében a Microsoftnak sikerült szépítenie a cudar nyitányhoz képest.

A mosoly akkor hervadt le a redmondiak arcáról, amikor néhány órával később a Sony nemes egyszerűséggel kitörölte a seggét az MS konferencia programjával. A bravúrhoz nem volt szükség újabb hangzatos exkluzív címekre – néhány kellemes meglepetést leszámítva már ismert játékokból láthattunk kicsit többet – elég volt a konf végén benyögni három infót, melyek egyenként is alkalmasak voltak arra, hogy jól állba pattintsák a Microsoft E3-mas szereplését lezavaró stábot.

  • A PS4 nem követel meg állandó online kapcsolatot,
  • a Sony nem szól bele, hogy a játékos mit csinál az általa megvásárolt lemezekkel

és végül

  • a gép ára kereken egy százassal lesz olcsóbb a konkurensénél.

Újabb lapát föld volt a gödörből felfelé pislogó MS homlokára, amikor Don Mattrick, az MS egyik fejese az internetes kapcsolattal nem rendelkező gémereknek az Xbox 360 beszerzését javasolta. Magyarul:

Nem is csoda, hogy a konferencia után az előrendelési térképet gyökeresen átrajzolták az első összecsapások tapasztatai miatt oldalt váltó játékosok. Az MS vezetőségénél körülbelül ekkor kezdett bokáig érni a szar, ezért Mattrick hamarosan egy rendkívül alázatos közleményben tudatta a világgal, hogy a Microsoft nagyon hálás a játékosoknak, akik megosztották velük gondolataikat, melyek hatására totális hátraarcot mutattak be: nincs kötelező online kapcsolat, csak a gép első aktiválásakor és a használt játékok adásvételét korlátozó intézkedésekről is lemondtak.

Az első és legfontosabb kört tehát a Sony azzal nyerte meg, hogy a játékosokra, és csakis a játékosokra szabta a gépét. A japánok példaértékű kommunikációjának hála az ügyesen elhelyezett szalagcímek még akkor is egy atombomba erejével landoltak az MS arcán, amikor a lázasan kommentelő trollok még azt sem tudták, mit is fikáznak tulajdonképpen. Az eredmény: a Playstation 4 már a kezdeti hónapokban hatalmas előnyre tett szert, amit az Xbox One képtelen volt behozni.

HDR? 4K? Azmiaz?

Tavaly aztán valamiért mindkét gyártó érezte, hogy a mellettük grafikai teljesítményben nagy sebességgel elhúzó PC-s szcénára valahogyan reagálniuk kellene, és ki-ki előjött a saját megoldásával. A Sony a Playstation 4 Pro csomaggal tette alkalmassá a jelenlegi generációt a HDR és 4K képminőséggel felvértezett játékok futtatására, a Microsoft pedig azt mondta, hogy na most akkor sokkal nagyobbat fog fingani, mint a japán rivális, és belengette az Xbox Scorpio tervét, amit már az első hírekkel minden idők legerősebb konzoljaként vizionáltak.

A Scorpióból időközben Xbox One X lett, és tényleg ez lesz még egy ideig a legerősebb konzol a piacon, de megint akadt egy kis bökkenő.

Balra a PS4 Pro, jobbra az Xbox One X

A One X megjelenésének idején a szebbet, erősebbet!-felbuzdulást a Sony már közel egy éve aratja a PS4 Próval, így az MS megint elkésett egy kicsit a buliról. Mostanra a két asztali gép eladási számai között már hatalmassá vált a szakadék, ráadásul időközben a Nintendo is bedobott egy nem épp erős, de legalább borzasztóan szimpatikus és erős játékfelhozatallal támogatott gépet, a Switch-et, ami szintén elszipkáz néhány vásárlót a nem épp olcsó kezdőárral sokkoló One X-től.

És akkor a kegyelemdöfés

A Sony hétfőn tartotta meg Párizsban őszi konferenciáját, melyen egyértelművé vált, hogy a Microsoft tényleg elpuskázta ezt a konzolgenerációt. Miközben arra pazarolta erőforrásait, hogy letegyen egy tényleg bivalyerős konzolt az asztalra, egy kicsit megfeledkezett arról, hogy az átlagos felhasználó végső soron nem a számokra izgul föl, hanem inkább játszani szeretne.

Miközben az MS szakemberei a grafikai teljesítmény bűvöletében hegesztették a gépüket, a Sony sem ült a babérjain, hanem olyan erős exkluzív line-upot sorakoztatott föl, hogy az ember csak kapkodja a fejét. A kizárólag a Sony konzolján játszható stuffok tömött sorokban támadják be 2018-ban is a gémereket, akik az olyan címeket meghallva, mint a The Last of Us Part II, a Marvel's Spider-Man vagy a God of War, kérdés nélkül fogják szélesre nyitni a pénztárcáikat.

A Microsoft tehát az előző konzolgenerációban vért izzadva tornázta fel magát a Sony mellé, hogy ezt a jelen generációban sorozatos rossz döntésekkel aprópénzre váltsa. A kezdeti rossz kommunikáció és a célcsoport eltájolása garantálta a döcögős rajtot, a 4K-mánia késői és drága meglovagolása csak tovább mélyíti a két gép eladási számai közötti szakadékot, az exkluzív címek hanyagolása pedig simán kibérelik a cégnek a második helyet...

...ha időközben a Nintendo a mindenki legnagyobb meglepetésére remekül szereplő Switch-csel jobbról be nem előzi őket. Ha így lesz, az ég sem menti meg a Microsoftot attól, hogy ők legyenek a kurrens generáció legnagyobb vesztesei.

Legfrissebb

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon