Teszteltük a Ubisoft új Ghost Reconját, és bármennyire is szerettük volna nagyon szeretni, eléggé felidegesített minket.

A Breakpoint pedig nagyon ígéretesnek tűnt. Úgy nézett ki, hogy a Ubisoft meghallgatta a rajongók kéréseit a felemásra sikeredett, de elég sikeres Wildlands után, és összepakolta a tökéletes folytatást, amibe még egy hollywoodi színészt is sikerült leigazolni. Aztán mindössze kétórányi játék után már nem volt ennyire mosolygós a hangulat, hiszen kiderült, hogy a Ubisoft csak eladta nekünk a szokásos éves nyílt világú játékát, amihez most kvázi semmi extra ötlete sem volt.

Ja, de volt, bocsánat. Úgy hívják, Jon Bernthal. A színészt megszerezték, hogy játssza el a Breakpoint főgonoszát, és már az előzetesekből is úgy tűnt, hogy egy veszélyes, jól kidolgozott genyát faragtak belőle. Aztán jött a meglepi: egy teljesen egydimenziós, jellegtelen ellenfél lett, aki persze veszélyes, főként azért, mert tudod, hogy ő Punisher. De ez kevés egy jó játékhoz, és akkor még nem is másztál bele Aurora kegyetlen világába.

A helyzet nagyjából ugyanaz, mint a Wildlands esetében, csak itt egy szigeten kolbászolunk fel és alá gyalogosan vagy mindenféle járművekkel, aztán megpróbálunk túlélni, de különösebben nem lesz nehéz dolgunk, ha van egy minimális eszünk, hiszen az ellenfeleinknek nem sok lesz. Simán lehetséges, hogy megállunk egy ponton, elrejtőzünk, és megvárjuk, hogy a ellenséges katonák szép sorban odasétáljanak hozzánk, aztán egyenként lelőjük őket. Ilyet nem is tudom, mikor lehetett látni játékban utoljára.

A járművezetés élménye semmit sem változott, de különösebben nem is nagyon volt rá szükség, nyilván nem egy autószimulátor a Breakpoint, mindent a lehető legegyszerűbbre kell hangolni, így még az sem fog megizzadni mondjuk egy helikopterrel repkedéskor, aki soha életében nem próbálkozott még ilyesmivel játékban. De kicsit túltolták az egyszerűséget Ubisofték, annak ellenére is, hogy a játék jóval bonyolultabbnak tűnik első blikkre, mint amilyen.

Ha megalkotjuk főhősünket, és lezuhanunk helikopterünkkel Aurorán, egyből szembesülünk azzal, hogy most aztán tényleg izomból lopakodnunk kell, akár a földre fekve be is kenhetjük magunkat sárral, hogy jobban beolvadjunk a környezetbe. De jaj, jön is egyből két probléma. Az egyik, hogy kicsit vicces, ha sárosan a földön fekve átlépdel rajtunk az ellenfél, bár igazából mondhatjuk, hogy nem buta ő, csak mi voltunk ennyire profik rejtőzködésben. A másik, hogy valamiért úgy akarták érzékeltetni azt, hogy nem vagyunk láthatóak, hogy a képernyő egy picit elsötétedik, ami baromi jól tud jönni, amikor egyébként is sötét van, és próbálod kisilabizálni, hogy hol vannak az ellenfeleid, akiknek jó lenne nem nekimenni vakon.

Aztán rájössz, hogy nincs is itt igazán semmi érdekes, csak szokás szerint katonák, drónok, akik benépesítik az egész szigetet, és átvették az uralmat a helyiek fölött. És hol láttál már ilyet? Igen, nagyjából az összes Far Cryban. De a Far Cry-ok még akkor is jobban működnek, hiszen sokkal jobb az alap, amit megteremtettek hozzájuk, ez viszont olyan, mint egy teljesen ötlettelen Ubisoft best of, amit ezúttal a Ghost Recon képére formáltak.

Kicsit nyúl mindenhonnan, de sikít róla, hogy nem volt semmi eredeti ötlet hozzá, mintha bíztak volna abban, hogy Jon Bernthal jelenléte majd elvonja a figyelmet arról, hogy sablonokból varrták össze a játékot. A sztorija sem túl érdekes, a kihívás is csak itt-ott keményebb, ha az ember észnél van, akkor meg sem emelkedik a pulzusa. És bevallom, egy ponton még el is aludtam közben. Nem vagyok rá büszke, de hát ez van.

De van valami, amiért mégsem tudok igazán haragudni erre a játékra. Néha egész jó a hangulata, és tulajdonképpen még mindig jobb, mint a Just Cause 4, ami egyébként eléggé hasonlít a Breakpointra, már ha az őrületet leszámítjuk. Nagyon precíznek álcázza magát, de tulajdonképpen egy sima arcade lövölde néhány lopakodós megoldással, és ha így kezeled, akkor egynek elmegy, főleg co-opban. Persze, tele van bugokkal, amiket már azért izmos patch-ekkel javítgatnak, villódzanak a textúrák, rettenetesek néhol az árnyékok, de van, aki ezeknél jóval súlyosabb problémákat élt át a szigeten, viszont nem, ez a játék nem volt kész a kiadása pillanatában.

A Ubisoft már szólt, hogy gőzerővel dolgoznak a javításokon, csak hát van egy kis probléma: magán a sztori érdektelenségén semmilyen patch nem tud majd javítani, másrészt pedig annyi jó játék jelenik meg mostanában, hogy a kutya sem fog újabb és újabb esélyt adni a Breakpointnak. Minek is adna. Akkor már inkább maradjunk a Wildlandsnél, nem is néz ki különösebben rosszabbul, és nem is esik ennyire szanaszét. Ha viszont olthatatlan vonzalmat érzel a Ubisoft nyílt világú játékai iránt, bírod a monotonitást és a buta ellenfeleket, akkor csak tessék, a Breakpointot neked találták ki.

A player szerint

  • Rettentően hanyag munka, olyan, mint egy ötlettelen Ubisoft best of
  • Jon Bernthal jelenléte semmit sem ad hozzá a játék minőségéhez
  • Iszonyú buta az AI, de ettől még el is menne egy nyílt világú arcade shooternek, ha nem lenne a piacon egy rakás jobb játék mostanában
Player-méter
5
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Már itt is van a Szegény párák rendezőjének új filmjének első kedvcsinálója

Mától streamelheted a magyar Oscar-díjat is hozó Szegény párák című filmet

További cikkeink a témában