Fater ellopta a Holdat, de aztán jó útra tért. És továbbra sem szeretne letérni róla. A Gru készítői nem a jó, hanem a legkönnyebb úton grasszálnak, de szerencsére nem hibáztak nagyot.
A kopasz főgenya ugyebár most már csak családjának él, így nem nagy truváj kitalálni, mi történik majd a második epizódban. A már visszavonult gonosztevő bármit megtesz lányaiért, akik szépen lassan felnőnek, pasiznak, az apai féltékenység beindítja a világokat leigázni kívánó képletes atomrakétáit, és hát ugyebár nem lenne szerencsés az sem, ha a nézők azon morfondíroznának, amin az első rész után is, hogy Gru valójában a saját neméhez vonzódik-e. Spoilerveszély: nem.
A kiscsaládot jobban össze kell fogni, ami papíron még kifejezetten irritáló is lehetne, de szerencsére nem az, a Gru 2 ugyan picit talán még harsányabb és ripacsabb az előzőnél, de nem lehet haragudni rá egy pillanatig sem. És igen, a Minyonok nagyobb szerephez jutottak, de még ez sem veri ki a biztosítékot.
Gru az első rész után új feladatot kap az Antigonosz Ligától, el kell fognia egy gonosztevőt, aki teljesen sablonos módon úgy dönt, hogy szeretné elpusztítani a világot, mert éppen ráér. A nyomozás érdekében egy plázába kell költöznie, hiszen az egyik bolttulajdonos maga a megtestesült világot eltörölni kívánó ördög. Hogy sikeresen és olajozottan menjen a küldetés, maga mellé kap egy társat. Aki nőből van. Hát, aki ezek után nem sejti a forgatókönyv minden egyes sorát, az nem látott még filmet. És az a helyzet, hogy még ezt sem feltétlenül tudjuk hibaként felróni a Gru 2 listájára.
Mert hiába kiszámítható és ezerszer látott az egész, pillanatok alatt képesek megvenni minket egy-egy poénnal, és már az sem számít utána, hogy a film néhol kifejezetten gyerekes, túlságosan is karikaturista megoldásokkal operál, nagyjából olyan szinten, ami a Hotel Transylvania című Genndy Tartakovski-moziból ismert. A Minyonok, akik továbbra is csak furcsa, innen-onnan (főleg Indiából és Japánból) összeszedett szavakkal hajlandóak kommunikálni, gyakorlatilag kulcsszereplőkké váltak, de szerencsére nem felejtettek el írni számukra néhány kellemesebb poént a sok túlságosan is blődli szösszenet mellé.
A Gru 2 igyekszik mindenkit kiszolgálni, ami valahol sikerül is neki, nagyon kellemes animációs film, de félő, hogy egy év múlva a kutya sem fog emlékezni rá, és az sem segít sokat a helyzeten, hogy a zseniális Szörny Egyetem után ez picit kevésnek hat. Azért a néhány vastagabb poénért, a régi karakterek visszatéréséért, valamint az aranyosan kivitelezett animációért viszont mindenképpen érdemes beülni rá. És egyébként is: Dr. Senkiházi még mindig megéri a belépő árát, akkor is, ha ezúttal alig kapott szerepet a filmben. Hogy lehet egyáltalán ez a neve egy karakternek? És mennyire jó ez így?