Hogy miért kellett egy 2011-es filmet egy évvel később a magyar mozikba küldeni, az erős rejtély. No nem mintha baj lenne azzal, hogy a brit Hisztéria mégis a hazai vásznakra került, csak éppen furcsa a hely és az idő. Talán az indokolhatta a döntést, hogy mostanában nem voltunk túlságosan elkényeztetve nézhető romantikus komédiákkal, és bár ez a film sem lesz maradandó élmény, azért a kellemesnél talán egy picit erősebb jelzőt is rá lehet aggatni.

Figyelem! Igaz történet következik: egy bizonyos Mortimer Granville orvosként tevékenykedik, de túlságosan haladó szellemű ahhoz, hogy maradi főnökei ne akarják folyamatosan lapátra tenni. Mortimer újfent elküldetik egy kórházból, hogy aztán megfogja először egy öreg néni üszkös, majd az isten frissen pedikűrözött lábát egy remek dokinál, akiről egyelőre még csak annyit tud, fizimiskáját tekintve lehetne akár korabeli bűvész is. A fiatal doktor hamarosan ráébred, hogy munkaadója a női „hisztériát” gyógyítja, amelyet a XIX. században még betegségként tartottak számon, ezért gyógyítását korabeli eszközökkel, azaz orgazmust okozó genitális masszázzsal végezték, melyet bizonyos kultúrkörökben csak ujjazásnak hívnak. Álommeló, mi?

Mivel Mortimer jóképű és fiatal doki, a biznisz virágozni kezd, egészen addig, amíg főhősünk kacsójának nem lesz tovább kedve női nemi szervekben serénykedni. Egy véletlen felismerésnek köszönhetően azonban megfordul vele és betegeivel a világ. Vibrátort mindenkinek, és közelebb kerülünk a világbékéhez!

A Hisztéria remek film azoknak, akik imádják az egyszer nézős, jobb esetben kosztümös mozikat. Habkönnyű történetű kis szösszenet jó színészi alakításokkal, némi történelmi ihletéssel, leheletnyi drámával, de csak annyival, hogy azért ne nagyon kezdjünk el aggódni főhősünk (Hugh Dancy) és főhősnőnk (Maggie Gyllenhaal) életének tragédiába fordulásáért közvetlenül a stáblista előtt.

Dancy és Gyllenhaal karakterei mondhatni egydimenziósak, a lány a mindenkin segíteni vágyó kemény nő, a férfi a meg nem értett orvos, aki Bubu maci lelkületével próbál rendet tenni a világban. Mivel érezhetően nem a világot akarták megváltani a mozival, és inkább egyfajta történelmi esemény könnyed elbeszéléséről van szó, meg kell elégednünk ennyivel. Szerencsére van annyira bájos a film, hogy nem is fogunk kínlódni a komplexebb karakterek távolmaradása miatt.

Kémia? Az most nem működik. De valahogy nem is hiányzik, mivel nem is vártuk tőle, hogy legyen. Olyan film a Hisztéria, ami nem akar többnek látszani annál, mint ami: másfél órányi laza szórakozás, mondhatni kosztümös randifilm sok szerelemmel, ujjazással és vibrátorokkal, a pornográfia beköszönése nélkül. Aranyos, már-már túlontúl is kedves, ha életre kelne, biztosan ragaszkodna ahhoz, hogy előre engedhessen egy ajtónál.

A Hisztéria talán DVD-n jobban működne, mint a nagy vásznakon, de ha éppen moziba vágysz a barátnőddel, aki legszívesebben valami romantikusra, kicsit viccesre, enyhén csajosra ülne be, és te sem szeretnél agyhúgykövet kapni egy igazán buta romantikus vígjátéktól, akkor megmenekültél. Aztán ki tudja, a sok akció láttán, és a stáblista közbeni vibrátortörténeti bemutatótól még neki is megjön az étvágya.

Tovább:
A legfrissebb Player-cikkekhez
A rovat legújabb cikkeihez
Amit novemberben látni, hallani és átélni muszáj