Hihetetlen, de szuperizmos K-1 harcossá változott Idris Elba

A Discoveryn indul az Idris Elba: a Harcos, amelyben a színész egy éven át tartó kőkemény átváltozását lehet végignézni. Idris Elba most arról mesél, hogyan lett belőle az, ami, és hogyan veszélyeztette ez az egész az éppen készülő filmjeit. Interjú!

- A sorozatban tulajdonképpen azt fogjuk látni, ahogy profi harcossá változol, vagy azt, hogy a színészet és a DJ-zés mellett harcolsz is?

-  Profi harcossá változom egy professzionális küzdelemhez. Ez lesz az átváltozásom lényege.

- Hogyan reagáltak a harcosok, amikor elmondtad nekik, hogy 12 hónap alatt szeretnél profivá válni?

- A legtöbben nem értették, miért csinálom ezt. Csodálkoztak. Néhányan azt hitték, őrült vagyok, néhányan azt, hogy bátor, néhányan azt gondolták, hogy ez nagyszerű, páran azt, hogy nem annyira. Vegyesek voltak a reakciók, tényleg.

- Mi volt a legkeményebb az edzésekben?

- Azt hiszem, az, hogy hajnali ötkor kellett kelnem, majd lefutni három mérföldet. Az edzések nagyon durvák voltak. Miközben edzettem, két filmet is forgattam. Az első hat hónap iszonyú kemény volt, mert nagyon nem voltam formában, de utána egyre könnyebb lett. De azt gondolom, hogy azért volt annyira nehéz az edzés és az étrendváltozás, mert ez az életstílusom komplett megváltoztatásával járt.

- Elmeséled, hogyan nézett ki ez a „kemény edzés”?

-  Az első három vagy négy hónap azzal telt, hogy megpróbáljuk az erőnlétemet olyan szintre hozni, amivel már elkezdhetek edzeni a harcra. Ahogy elkezdtük, lesérültem, és ez visszavetette az egészet pár hónappal. Viszonylag súlyos sérülés volt, és tulajdonképpen az orvosok azt mondták, hogy nem harcolhatok, de ha akarok, sem fogok tudni. Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a felkészülést. Inkább az erőnlétre mentünk rá, kardióztunk és nagyon specifikus izomerősítést végeztünk. Aztán amikor tiszta lett, hogy ringbe szállhatok, elkezdtem megtanulni, hogyan lehetek K-1-harcos. Meg kellett tanulnom a szabályokat.

- A családod mit szólt ehhez az egészhez? Nem próbált meg valaki leállítani, hogy ne keverd magad ilyen veszélyes helyzetbe?

- De, az anyám nem volt túlságosan elragadtatva. Nagyon aggódott. Eljött megnézni az egyik bunyómat. Rettenetesen szívszaggató volt neki és mindenki másnak is, aki ismer engem. Sok barátom és családtagom jött el az első amatőr meccsemre, és nem hitték el, hogy mit művelek. Döntetlen lett, de a harmadik menetben egy brutális felütéssel a padlóra küldtek. Az anyám volt az egyetlen, aki azt mondta, hogy ez az egész egy baromság. Egyébként a menetek között néha elég nagy csend volt, és csak annyit hallottam, hogy anyám azt mondogatja: „Igyál vizet! Ne hagyd, hogy a fejedet üsse! Miért csinálod ezt? Nem kell az asztma pipád?”. Én meg csak annyit tudtam mondani, hogy: „Anya, maradj már csöndben! Kérlek, maradj csöndben!”.

- És mit szóltak ehhez a gyerekeid?

- A lányomnak nagyon bejött ez az egész. A fiam el is jött velem edzeni. Elutazott velem Thaiföldre, amikor ott készültünk fel.  Szóval a gyerekeimnek tetszett. Szerintem már hozzászoktak, hogy apu nem teljesen normális bizonyos értelemben.

- Nem gondolkodtál azon, hogy kicsit felelősségteljesebbnek kellett volna lenned?

- Mindig arra nevelem a gyerekeimet, hogy legyenek kalandvágyóak, és próbáljanak ki sok dolgot. De egyébként a családom rettenetesen aggódott értem, és nem szeretném őket többé hasonló helyzetbe hozni. 44 éves vagyok, a K-1 pedig egyértelműen a fiatalabbak sportága.

- Elég sokat utazgattál a világban, sok sportolóval beszélgettél, több technikát is megismertél. Melyik volt szerinted a leghasznosabb?

- Azt hiszem, az volt a legmeghatározóbb, amikor Kubában jártam. Az volt benne a legmegdöbbentőbb, hogy Kubában nincsenek nagyon csilli-villi edzőtermek, a technikáik pedig pont olyanok, mint a termeik. Nagyon-nagyon kemény melót végeztünk, nagyon nagy melegben. Emlékszem, hogy amikor első nap hazamentem az edzésből, szó szerint elájultam. Teljesen ki voltam dögölve, pedig csak két órát edzettünk. Jóval 30 fok felett volt a hőmérséklet. A hét végére viszont már szinte kívántam a kemény munkát. Más szóval ezek a harcosok pont azt teszik, amit mindenkinek kellene, csak éppen extrém körülmények között. Ezt az élményt magammal vittem az utam többi részére is, mert ezeknek az embereknek alig volt valamijük. Se profi termük, se profi technikáik, de nagyon-nagyon kemény munkát végeztek.

- Mennyire volt nehéz a The Dark Tower és a Thor: Ragnarok stábjait meggyőzni arról ebben az egy évben, hogy neked mindenképpen edzened és bokszolnod kell? Már csak azért is, mert mindkét filmben/sorozatban nagyon fontos szereped van.

- Nem volt más választásuk. Amíg nem sérült az arcom, nekik mindegy volt. De egyébként nem adtam nekik választási lehetőséget. Már egy ideje tartott ez a projekt, amikor beszálltam a két filmbe. Nem akartam kockáztatni a forgatást vagy a költségvetést azzal, hogy hülyeséget csinálok és megsérülök.

- Színészként sikerült profitálnod az egészből? Jobb színész lettél ettől a projekttől?

- Nem igazán. Viszont úgy érzem, hogy sokkal erősebb alapokkal rendelkezem egy akciószerephez.

- Nagyon pörög most a boksz. A szakértők is azt mondják, hogy 2017 a boksz éve lesz. Te hogy látod? Van ebben valami?

- Szerintem minden olyan trend jó, ami arra ösztönzi az embereket, hogy törjék át a fizikai korlátaikat. Megtanultam, hogy a testem egy gépezet, hogy olajozni kell, működtetni, használni. Ha nem teszed, akkor elpusztul. Azt gondolom, hogy a profi bokszolóknak tetszik, ha az emberek az ő sportjukat választják arra, hogy edzésben maradjanak. A bokszban mondjuk csak a tréning egészséges, a sport maga nagyon veszélyes, az ember könnyedén megsérülhet, de egy igazán edzett bokszoló még talán egy katonánál is jobb formában van.

- Mindent szeretsz abban, amit a boksz tett a testeddel? Nem ijedtél meg attól, hogy túlságosan izmos leszel?

- Azt nem annyira szerettem, amikor kaptam egy ütést az arcomra. Emlékszem, volt olyan is, amikor észrevettem, hogy az orrom konkrétan alakot váltott egy harc után. Ez nem annyira jó, ha színész vagy. Végül viszont elkezdtem büszkévé válni a sebhelyeimre. Sok sebhelyet szereztem a sorozatban. Az egyik kifejezetten brutális, a felsőtestemen van, egy rúgástól keletkezett. És tudjátok mit? Ha meglátom mostanában, azt mondom, „yeah, túléltem”. Úgy érzem magam miatta, mint aki túlesett valami nagy dolgon. Tudom, ez elég hülyén hangzik.

- Nem akartad feladni néha?

- De, többször is. A felkészülés elején azt mondták egy elég komoly hátsérülésemre, hogy nagyon nehéz lesz miatta rúgnom, és ez nagyon rosszul hangzott. Ekkor fel akartam adni. És nem feladni kifejezetten kemény ügy volt. Amikor a hátam fájt, és hajnali négykor edzettem, még mielőtt elindultam volna forgatni, na akkor nem akartam tovább csinálni.

- Nem bántad meg, hogy nem vágtál bele a profi küzdősport-karrierbe, amikor még fiatalabb voltál?

- Tudod mit? Nem. 14 éves korom óta színész akartam lenni. Azt viszont bánom, hogy nem kezdtem el edzeni korábban, és csak elfecséreltem az időmet. Bánom, hogy nem tartottam magam edzésben.

- Lesz tovább? Fogsz még harcolni?

- Az biztos, hogy folytatom az edzést. Harcolni viszont nem fogok. Tudom, hogy nem fog menni, mert elég durva élmény volt. Nem hinném, hogy a testem kibírna még pár meccset, de az edzéseket igen. Nagyon régóta nem voltam ennyire jó formában. Pont egy olyan filmet forgatok, amihez erre nagy szükségem van.

- Nem ijedtek meg a kollégáid az izmaidtól?

- Nem, inkább csodáltak miatta. Többen úgy döntöttek, hogy elkezdenek pilatesezni. Tudom, hogy sokan azt gondolták, nem volt ez az egész túl okos húzás tőlem, de nem irigykednek. Legalábbis nem hiszem.

- Nemsokára a filmrendezése is belekóstolsz. Régóta szerettél volna már belevágni?

- Igen. A legtöbb színész egyébként is szeretne rendezőként bizonyítani, én sem vagyok más. Most viszont megtörténik. Rendeztem már kisebb dolgokat, videoklipeket, rövidfilmeket, de ez lesz az első egész estés mozifilmem.

- Mit jelentett számodra, hogy 2016 egyik legbefolyásosabb emberévé választottak?

- Befolyásos emberré választottak? Tényleg? Nem is tudtam. De most nagyon örülök neki. Ez fantasztikus. Hatalmas bók.

- Mi jön még tőled ezután a sorozat és a The Dark Tower után?

- Jövőre jön a Gorilla, a tévésorozatom a Showtime-on, de nagyjából ennyi. És persze a filmem, a Yardie, de ezen kívül mást nem szeretnék már csinálni idén. De aztán majd szeretnék visszatérni a Lutherhez.

- És mi a helyzet a zenével?

- Lesznek új zenéim. Igazából nagyon remélem, hogy el tudok majd menni egy világkörüli turnéra 2018-ban, és DJ-zni is szeretnék majd mindenfelé a világban. Kiveszek majd egy kis szabit a színészkedésből, hogy zenélhessek. Most éppen gitározni tanulok, jobb zenésszé szeretnék válni, ez is az út része.

Az Idris Elba: a Harcos március 11-én indul a Discoveryn 21:00-kor.

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon