Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

40 éves a The Clash London Callingja. Londonban kiállították Paul Simonon basszusgitárját, amelyet a borítón éppen ripityára tör. Ott voltunk, megmutatjuk ezt is, és az album kézzel írt dalszövegeit is.

Nagyon kevés olyan lemez van, amelyik 40 év alatt sem veszített semmit a feszességéből, a mondanivalójából pedig pláne nem. A London Calling ilyen lemez. A Clash gyakorlatilag nem tett rá gyenge dalt, olyan dupla lemez ez, amit tulajdonképpen bármilyen korban, bármilyen élethelyzetben elő tudsz kapni, és tökéletesen működni fog úgy, hogy még mai füllel hallgatva is jól szól, a trackek pedig egyáltalán nem tűnnek öregnek.

Ha már 40 év, akkor nyilván kellett valami a jubileumra a kötelező és egyébként kötelezően beszerzendő újrakiadás mellé, a Museum of London olyan kiállítást rittyentett össze, amitől minden jóérzésű rajongó menten magához nyúl. Itt lehet megnézni azt a Fender Precision basszusgitárt, amelyet Paul Simonon épp nagy erőkkel pürésít a borítón (ami egyébként 2009 óta a clevelandi Rock and Roll Hall of Fame-ben volt kiállítva), és maradjunk annyiban, hogy csöppet messzebb van, mint London, ahová már egy MÁV-vonatjegy áráért el lehet repülni, és ilyen csodákat nézni.

Simonon gitárja mellett a csapat fellépőruhái is vitrinbe kerültek, de meg lehet nézni a London Calling dalainak kézzel írott, eredeti dalszövegeit, amiben az a vicces, hogy látni lehet az alternatív, áthúzott változatokat, meg hát egyébként is, azok a papírok ott igen szerves részei a rocktörténelemnek, szóval nem szégyen telesírni a vitrin üvegét.

A kiállítás nem túl nagy, de minden négyzetmillimétere érdekes, még azt a rövid doksifilmet is érdemes végignézni, amiben az album készülését mutatják be, és ahogy azt az ember várja, csak az derül ki belőle, hogy ezek a csávók sosem voltak teljesen normálisak, csak a saját fejük után mentek nagyon helyesen, annyira, hogy még azt is kibulizták, hogy a kiadójuk féláron adja az albumot annak ellenére is, hogy dupla lemezről volt szó.

A London Calling kiállítást bárki megnézheti, aki Londonban jár, a Museum of Londonba kell elzarándokolni 2020. április 19-ig, nincs beugró, és persze hogy odabent üvöltenek az olyan dalok, mint a Clampdown, és társai.

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.