A telefon, ami minden percben elküld az anyádba

Mozikban a Jexi – Túl okos telefon, ami lehetne egy elég fontos kérdéseket taglaló vígjáték, vagy egy aranyos romantikus film, ehelyett inkább lefagy, leesik és összetörik a padlón.

Nem is értem, miért kellett ennyit várni arra, hogy egy igazán jó film készüljön az ember-telefon szerelemről. Jó, ott volt a remek A nő, de az nem konkrétan a telefonról, hanem egy túl emberi operációs rendszerről szól. Végül is, ha úgy vesszük, a Jexi a Her ultraparaszt változata. Mert itt is van túl okos, túlságosan emberi operációs rendszer, csak ez gyakorlatilag úgy lett megtervezve, hogy másfél percenként elküldjön a jó édes anyádba.

És nem, nem Mucsi Zoltán modorát és hangját pakolták be digitálisan egy telefonba, hanem egy Rose Byrne hangján beszélő igazi mocsokládát, ami valamiért azt szolgálná, hogy jobbá tegye az életünket. Mert az ember egyébként nagyon szereti, ha lépten-nyomon alázzák, ugye?! Ezen a ponton már óriásit zuhan a Jexi cselekménye a pöcegödör felé, de valamiért néha mégis szórakoztató tud lenni ez a fajta rettenet parasztság. Egészen addig, amíg ki nem derül, hogy a filmnek leghalványabb fogalma sincs arról, hogy egy több mint korrekt mozi is válhatna belőle, úgyhogy bátran megengedi magának akár a farokpörgetést és egyéb vállalhatatlan gegeket is.

A Jexi főhőse egy teszetosza srác, Phil (Adam Devine), aki pont úgy, ahogy a világ többi része, a telefonjába bújva éli mindennapjait. Egyszer teljesen véletlenül szó szerint beleakad a cuki Cate-be (Alexandra Shipp), majd össze is töri a telefonját, amit igyekszik gyorsan pótolni egy új verzióval. Csakhogy ezen a telefonon már Jexi uralkodik, egy operációs rendszer, ami arra hivatott, hogy jobbá tegye használója életét, de tulajdonképpen folyamatosan csak annyit mond, hogy rohadjon meg, és hogy egy lúzer. Utóbbi egyébként legalább igaz is.

Jexi legfőbb problémája az, hogy Phil egyáltalán nem él, nem áll ki magáért, nincsenek barátai sem, úgyhogy nem túl finom eszközökkel eléri, hogy hívja el randizni Cate-et, valósítsa meg az álmát a munkahelyén, magyarul olyan, mint egy nem túl kedves, de hatékony barátnő, aki ki akarja vakarni a kakkanatból szívszerelmét.

A baj az, hogy bár Alexandra Shipp mosolyába tényleg egy pillanat alatt bele lehet szeretni, olyan szinten nem illik egymáshoz a két főhős, hogy az nem emberi. Egyszerűen képtelen vagy elhinni, hogy lehet köztük bármi, és persze ez is lenne a cél, de talán akkor egy sokkal elérhetőbb lányt kellett volna a szinte mindig kedvelhetetlen karaktereket alakító Adam Devine mellé adni, de mégis történik valamiféle kisebb csoda, és elkezd érdekes lenni a fiú és a lány közötti, amúgy tényleg szerethető közeledés. Csak hát van itt egy kis bibi: a film nagyobb része mással foglalkozik.

Mert amíg a szerelmi szál megy, addig elhiszed, hogy lehet ebből egy nagyon aranyos „béna srác beleszeret a menő, életvidám, laza lányba”-romantikus film, csakhogy a Jexi ugyebár egy ember-telefon szerelmi történet akar lenni alapjaiban, amiről a jó isten se tudja eldönteni, hogy sokat akar-e mondani az ember és a technológia viszonyáról, vagy csak éppen érinteni akarja-e azt. Ide-oda kapkod, egyszerre minden szeretne lenni, így végül csak egy zavaros, felszínes, semmitmondó vígjátékká válik, jóformán egyetlen működő poén és érvényes mondanivaló nélkül.

Merthogy ez a film aztán semmiféle tanulsággal nem szolgál, annyit mond csak, hogy a telefonod nem a jóbarátod, akkor sem, ha a szerelmednek tűnik, előbb-utóbb ellened fordul, közben pedig szó szerint bizonygatja, hogy szeret téged, mintha csak a barátnőd lenne. Ő az, aki vigyáz rád, hogy ne küldj pöcsfotót a kiszemelt lánynak, ő az, aki egészséges kaját rendel neked, mert te nem vagy rá képes, ő az, aki aztán pokollá teszi az életed, mert… igazából nem tudni, miért.

A Jexiben az a legrosszabb, hogy bár bizonyos elemeiben egészen kedvelhető, a végére önmaga paródiájává válik egy csavarral, és elbillenti a mérleg nyelvét a gagyi felé, akkor válik nyilvánvalóvá, hogy nincs itt semmi nagyobb koncepció, csak néha ízléstelen gegek összessége, ami egy mosolyra sem jó, nemhogy egy nagyobb röhögésre. Ha mindez mondjuk streamszolgáltatón lenne elérhető, megnéznéd, aztán elfelejtenéd örökre, de ez egy mozifilmhez kevés. Kár érte, pedig tele van kihagyott ziccerekkel. És egyébként így jobban belegondolva egy Mucsi Zoltán Motivációs Mobilra simán befizetnénk. Csak ne utasítson minket ember-mobil szexre. Igen, ilyen is van, és bőven a Jexi mélypontja. Utána soha többé nem tudod már ugyanúgy töltőre rakni a mobilod.

4
  • Először azt hiszed, hogy ez egy korrekt film lesz az ember és a technológia egészségtelen viszonyáról
  • Aztán azt hiszed, hogy ez egy közepesen cuki film lesz egy valószínűtlen pár szerelméről
  • Aztán végül kiderül, hogy nem lesz ez semmi

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon