Adam Sandler érzéssel hány – Kavarás-kritika

Frank Coraci, a Távkapcs rendezője újra összehozta Drew Barrymore-t és Sandlert. És ezúttal még a fosós/hányós poénok királya is majdnem helyreállítja renoméját.

De csak majdnem. Mert Sandler bizony közel kerül ahhoz, hogy egy közepesen okés dráma főszereplője legyen, de valamiért bele kellett rakni a képletbe a vállalhatatlan poéngyárat, a nyelves csókot adó zsiráfot, a béna eséseket, szóval aki ezért néz Adam Sandler-filmet, megnyugodhat, nem egészen négy percet kell várni az első hányásig, vagy legalábbis undorító kajakiköpésig.

De az a helyzet, hogy a szaksajtó által bőven lehúzott Kavarás (Blended) nem annyira szörnyű, mint mondjuk a Nagyfiúk bármelyik része. Csak éppen az vele a gond, hogy fogalma sincs, mi akar lenni. Testnedv-vígjáték? Családi film? Szülődráma? Egy kicsit mindegyik, de nem tudja jól belőni az arányokat. Ha mondjuk szimplán családi dráma szeretett volna lenni a vígjátéki elemeket elfelejtve, talán egy fokkal boldogabb világban élnénk.

A történet szerint Jim és Lauren vakrandiznak, de meglehetősen rosszul sül el az esemény. Hányással. Igen. De a folyton össze-összetalálkozó Jim és Lauren egy hirtelen ötlettől vezérelve egymástól függetlenül elhappolják barátjuk és barátnőjük közös afrikai nyaralását, mit sem tudva arról, hogy a másik is felbukkan a helyszínen. Jimnek három lánya, Laurennek pedig két fia van, valahogy pedig meg kell oldaniuk, hogy egy családként legyenek képesek viselkedni, és ne akarják minden pillanatban kikaparni egymás szemét. Hogy mi lesz a vége? Ha ebből a felállásból nem jöttél még rá, akkor kérlek, menj el végre megnézni életed első filmjét!

A Kavarás azon ritka filmek egyike, ami itt-ott idegesítő és brutálisan sablonos, néhol jogos fejcsóválásra késztet, de nem lehet rá haragudni. Sandler egy megtört apukát játszik, többnyire nem túl meggyőző eszközökkel, Drew Barrymore jó szokása szerint tökéletesen alakítja Drew Barrymore-t, de aki komoly színészi teljesítményeket várt ettől a filmtől, az csak magára vethet. Aki beleköthetetlen cselekményt várt, az rossz helyen keresgél. A Kavarás finoman szólva sem agyas film, de ha nincs problémád azzal, hogy Barrymore vesz egy-két ruhát Sandler lányának, majd kiderül, hogy felvásárolt egy egész boltot, miközben Terry Crews bárhol elhúzza a nótánkat, akkor már nagy meglepetések nem érhetnek.

A Blended úgyis azok filmje lesz, akik minden Sandler-mesterművön jól szórakoztak. Mások óvatosabban közelítsenek felé, mert vígjátéknak túlságosan dráma, drámának túlságosan ordenáré, családi filmnek túlságosan lapos, de azért akad benne egy-két egész pofás poén, és a túlságosan hosszú, kétórás játékidő végére nem akarod majd feltétlenül megpofozni a pénztárost. Nem kavar fel, mérsékelten szórakoztat, de ami az igazi újdonság az újkori Adam Sandler-filmekhez képest, nem jó, de nem bántóan rossz. És ennyi már sokak számára elég lesz. Mindenesetre az I’m Every Woman/I’ll Make Love To You/It’s The End of the World As We Know It-filmzenei geget ezúton is köszönjük a forgatókönyvíróknak.

5
  • Nem kellett volna sok egy vállalható Sandler-filmhez
  • Még mindig nem tudják elfelejteni Sandlerrel kapcsolatban a hányós poénokat
  • Sablonos, buta, de nem lehet rá haragudni

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon