Minden hónapban beleolvashatsz nálunk a VOX Mozimagazin aktuális számába. Most Kenneth Branagh interjújával készültünk, aki a Jack Ryan: Árnyékügynök felvételeiről mesél.

– Olvastad a Jack Ryan-könyveket, mielőtt elvállaltad a projektet?

– Néhányat igen, de nem mindet. Az Oroszországban játszódó A Kardinális nagy segítségemre volt a filmemhez. Nagyon hatásos könyv, és egy olyan magas rangú szovjet katonatisztről szól, aki hajlandó elárulni a hazáját, és ezért Jack Ryan elutazik hozzá. Sok ötletet kaptam Tom Clancy könyveiből.

– A főellenfél figurája, akit alakítasz, szerinted is a hidegháborús szovjet főgonoszok utódja?

– Én nem így látom őt, bár ez talán azért lehetséges, mert én játszom a figurát. (nevet) Nem hivatkozunk rá rosszfiúként, vagy főgonoszként. A nyáron Macbethet alakítottam a színpadon, és ezzel egy időben négy másik Macbeth-előadás is futott, vagyis azt kell mondjam, nincs új a nap alatt, és bármit találunk ki, biztosan ismerős lesz valakinek valahonnan. Ebben a filmben mindent a „Kicsoda Jack Ryan?” kérdéssel közelítettünk meg. Jack Ryan a mi világunkban él, legalábbis abban, amit a hírekből ismerünk.

Egy olyan világban, ahol sokszor megkérdőjeleződik, hogy miket kellene titokban tartani, és milyen információkat kellene nyilvánosságra hozni. Megérnek-e ezek a titkok annyit, hogy életeket vegyünk el miattuk? Fontos kérdések ezek, főleg Jack számára, akinek meg kell győznie önmagát, hogy miért is érdemes belépnie a CIA kötelékébe. A filmünk első harmadában Kevin Costner figurája avatja be Jacket a XXI. századi titkos kémműveletek világába, és egyben próbára is teszi. Ha képes megbarátkozni a cég munkamódszereivel, akkor képes lesz a hazáját is szolgálni.

Fontos volt számomra az amerikai és az orosz titkosszolgálat közti különbségek bemutatása is. Jack Ryan nem fizetett bérgyilkos, nincsenek csúcstechnikájú kütyüi és senki sem programozta át az agyát. Ő csak egy rendkívül okos fickó, aki szereti tudni, miért kell azt tennie, amivel megbízzák, és a munkájában az egyik kérdést mindig a másik követi. A döntései juttatják el Moszkvába, ahol elhagyatva, megtévesztve, barátok és szövetségesek nélkül kell helyt állnia.

– Chris Pine már akkor benne volt a projektben, amikor becsatlakoztál. Miért ő a legalkalmasabb színész Jack Ryan eljátszására?

– Chris egy okos és szexi pasas, komplex személyiséggel és elég bölcsességgel. Imádtam őt Kirk kapitányként a Star Trek-mozikban. Tetszik benne, hogy nem veszi magát túl komolyan, és mindig látsz egy kis játékos csillogást a szemében. Elég lelkes színésznek találtam őt ahhoz, hogy élvezze az apróságokat, amiket kitaláltam neki.

– Miket találtál ki?

– Amikor átjött hozzám, csak annyit mondtam neki, hogy másnap reggel találkozója lesz Londonban. Azt nem mondtam, hogy egy egyeztető hivatalnokkal fog találkozni, akinek az a foglalkozása, hogy a kormánynak dolgozik, ám valójában különböző pénzügyi szervezetek érdekeit képviseli. A munkája kicsit olyan, mintha kémkedne odabent. Mindez teljesen legális, de azt akartam, hogy Chris közelről lássa, milyen lehet egy ilyen paranoiás munkakör. Ezután bemutattuk őt egy katolikus papnak, mivel Jacknek van egy gyóntatója, ezért fontos volt, hogy átérezze, ez a kapcsolat pontosan mit takar.

Ezenfelül egy csomó kémes játékot is játszattunk vele. Egyszer például kitettük őt egy nagy parkban, ahol volt tizenkét beépített emberünk. Bizonyos időlimiteket betartva kellett észrevétlenül leszállítania vagy átvennie tárgyakat, mindezt úgy, hogy amennyiben elszúrja, könnyen olyan emberek tartóztathatják le, akik nem tudják, hogy ő Chris Pine, és mit is játszadozik ilyesmikkel egy londoni park közepén. Amikor ezt elmeséltem neki, rögtön elsápadt. (nevet) Annyit kellett tennie, hogy megkeresse ott a megfelelő személyeket és kapcsolatba lépjen velük, de ha tudod, hogy figyelnek közben és az időd is fogy, a dolog rögtön rendkívül feszültté válik. Ahhoz tökéletes volt ez a játék, hogy átérezze, milyen is ez a meló a hétköznapokban.

– Megoldotta a feladatokat?

– Igen, de tény, hogy túl feltűnően és gyanúsan viselkedett közben. (nevet)

– És mi van azzal a színésszel, aki az orosz főgenyát alakítja?

– (nevet) A rendező ragaszkodott egy bizonyos színészhez. Tudtuk, hogy olcsón dolgozik, ráadásul pontosan láttuk az időbeosztását jó előre. A Paramount kért fel, hogy eljátsszam ezt a szerepet is, sőt egy idő után Chris is ragaszkodott hozzá.

– A Moszkvában játszódó jeleneteket valóban Moszkvában vettétek fel?

– Sok moszkvai jelenetet forgattunk Moszkvában, és sok New York-i jelenetet forgattunk New Yorkban, de persze akadt jó néhány jelenet, ami során csaltunk egy picit.

– Mesélnél a moszkvai forgatási élményekről?

– Hektikus egy időszak volt. (nevet) Nem voltam arra felkészülve, milyen gyorsan vezetnek az emberek abban a városban. Nagyon nehéz átmenni egy úttesten, ha pedig forgatsz is közben, szinte lehetetlen átkelni egy úttesten. Elképesztően hangos, zsúfolt és sűrű az a város, és minden nagyon gyorsan változik arrafelé. Csak mialatt ott voltunk, jó néhány épületet láttam fölépülni és földig rombolni. Minden teli van építkezésekkel.

A teljes interjút a VOX mozimagazin januári számában olvashatod.

(Szöveg: Tóth Csaba/UIP-Duna Film)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

A Sony húsvéti ajándéka egy ingyenesen megnézhető Pókverzum-rövidfilm

Már itt is van a Szegény párák rendezője új filmjének első kedvcsinálója

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés