Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

J.K.Rowling pontosan tudja, mit akar elmesélni öt részen keresztül. A varázsvilág visszatér, nem is rosszul, de igazi történet helyett inkább egy varázslatos szappanopera, ami zajlik a vásznon.

Anno nem tettünk volna nagy téteket arra, hogy a Legendás állatok és megfigyelésük vissza tudja hozni a Harry Potter mágikus világát, de ügyesen megoldotta, hogy egy pillanat alatt megint pálcát akarjunk ragadni, és varázsolgatni naphosszat. Eddie Redmayne szokás szerint fura karaktere nem volt ugyan annyira érdekes, de maga a világ nagyon eltalálta, hogy mi kell a rajongóknak, úgyhogy nem különösebben bántuk, amikor Rowling és állandó rendezője, David Yates bejelentették, hogy összesen öt filmen keresztül lehet majd megfigyelni azokat a legendás állatokat. Most azonban egy egész picit rezeg a léc.

A második rész is igyekszik hozni azt, amit elvár tőle az ember, de valahol mégis megbicsaklik a koncepció. A mágikus csodavilág helyett egyre több a bazári látványosság, történet helyett pedig többnyire csak egy családfa van, amelynek ágairól időről időre elillan a köd. De elég ez? Végül is… lehetséges. Nagyon érezni, hogy Rowlingnak egész komplex koncepció van a fejében, csak az nem biztos, hogy ezzel a koncepcióval ki lehet tölteni öt filmet. Már ha minden így marad, ahogy eddig.

A Grindelwald bűntettei kicsit olyan, mintha átvezető epizód lenne valamihez, valami nagyobbhoz, ami nemsokára eljön, mintha a buli kapuja lenne, amit a végén kinyit, aztán azt mondja, gyere vissza később. Van itt azért látnivaló bőven, az első rész karakterei hanyagul összeverődnek, hogy megpróbálják megállítani Grindelwaldot (Johnny Depp), aki ügyesen megszökik egyik börtönből másik börtönbe szállítása közben, tisztára, mint a Halloween, csak itt nincs vér és kés, mágia és pálcák annál inkább.

Ez a hanyagság néha egy kicsit túlságosan is erős, az első részben az emlékeitől megfosztott Jacob például egy elég hülye magyarázattal térhet vissza szinte mindenre emlékezve, de ezen könnyen túllép az ember, azon viszont már nem, hogy a barátnőjét, Queenie-t alakító Alison Sudol mennyire pocsékul járt ezzel a filmmel, a karaktere ugyanis nem csak hogy az elejétől végéig unszimpatikus, de úgy is viselkedik, mint valami nettó idióta, a végén pedig a létező leghihetetlenebb helyen köt ki.

A film viszont továbbra is nagyon jól néz ki, a színészei is teljesen rendben vannak, és gigabréking, de Johnny Depp is nagyon jó, végre nem ripacskodni hívták, hanem kellemesen gonoszkodni, bár azt azért meg kell hagyni, hogy a film néha nem kellemesen gonosz, hanem éjsötét, akár gyerekgyilkosságig is elmerészkedik, és akkor azért az ember felhúzza a szemöldökét, de hát ez van, a Harry Potter-rajongók felnőttek már, kibírják az ilyesmit. Talán.

A mozi egyébként kis csúszással ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt, és még csak fogódzót sem ad ahhoz, hogy mi a fene is történt korábban, magyarul ha nem láttad, akkor pótold az elsőt, mert különben azt sem fogod érteni, hogy mi a fene az az obskúrus. Továbbra is Credence okoz galibát, akit meg kell találnia Gőtének, közben persze megszökik Grindelwald is, aki valamiért nagyon akarja a fiút, szóval bőrönd a kézbe, aztán mehet a varázslás mindenfelé.

Közben Jude Law nagyjából mindenkit lejátszik a vászonról a fiatal Dumbledore-ként, visszanézünk Roxfortba is egy rövid időre, magyarul tényleg mindent megtesznek azért, hogy a rajongók ki legyenek szolgálva, de mivel a történetnek nincs igazi mélysége, és még mindig csak azzal van elfoglalva, hogy kiderülgessen, ki kinek a kicsodája, Grindelwald pedig a címmel ellentétesen csak mellékszereplő ebben a sztoriban, nem nehéz kicsit rossz szájízzel kijönni a moziból, viszont a Legendás állatok 2. még így is tartalmaz annyi erősebb pillanatot, amennyi miatt nem lehet haragudni rá. Szórakoztató, szép, néha kicsit indokolatlanul lassú, viszont így is működik. De most már ugye tényleg beindul a buli a harmadik résszel? Ugye?

7
  • Még mindig szép
  • Hangulatos, bár néha eléggé bazári
  • A sztori itt-ott meglepően sötét, de végig olyan, mint csak egy felvezetés valamihez

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.