Amikor megláttam a Sonic, a sündisznó első előzetesét, üvölteni tudtam volna. Gyerekkorom óta imádom ezt a kis kék, gyorsan rohangáló sündisznót, és bár néha a játékok is brutálisan elbántak vele, mostanában eléggé sínen van. Ezt a jó vagy a szokásosnál jobb szériát már csak két dolog koronázhatta volna meg: egy jó mozi és egy jó új karting game. Úgy tűnik, jó mozit nem kapunk, de egy elég jó új karting game-et igen.

A Sonic & All-Stars Racing majd az All-Stars Racing Transformed két remek játék volt, amiben bátran el lehetett merülni egyedül és a haverokkal is, előbbi ráadásul már mobilon is kint van, szóval ott versenyzel, ahol csak akarsz. Ezt a jó szériát bűn lett volna elrontani egy semmilyen versenyjátékkal, és szerencsére a Sumo Digital pontosan tudta, hogy mit csinál, így a csalódás majdnem teljességgel kizárt, de azért a boldogság nem egészen teljes. Ennyire viszont ne szaladjunk előre.

Mit lehet még kihozni ebből a Sonic-versenyszériából? Átalakuló autók már voltak, úgyhogy most jöhet a csapatjáték, ami sokkal jobb, mint amilyennek elsőre tűnik, főleg, ha tényleg a haverokkal játszunk, vagy csak nem botokkal, mert egészen izgalmas meccsek kerekedhetnek ki. A lényeg, hogy egy háromfős csapattal indulunk versenyezni a többiek ellen, akik szintén csapatosan csapatják (bocsánat), az összesített pontszámaink alapján tudjuk elcsípni az első helyet, ha elég ügyesek voltunk.

Ez egy darabig nem is különösebben okoz problémát, aztán amikor már nem csak két banda méri össze az erejét, akkor jön az igazi móka, még sztorimódban, gépi társakkal sem lesz feltétlenül biztos, hogy mindig mindent megnyerünk, és miénk lesz az első három hely az adott pályán. Az ellenfeleink is elég genyók, ügyesen alkalmazzák a pályákon felszedett segédeszközöket, amelyekkel pár másodpercre kiiktathatnak minket. De hát egy jó kart-játék ilyen, itt viszont egy picit komplexebb az ügy. A felvett fegyvereket ugyanis átadhatjuk a csapattársainknak, hogy kicsit kedvezőbb pozícióba kerülhessenek, de ők is felajánlanak egy-két cuccot, amelyet egy gombnyomásra elfogadhatunk tőlük menet közben.

A csapattársaink egyébként, ha előttünk járnak, egyfajta csíkot húznak maguk után, amire ráállva jobban gyorsulhatunk, sőt, ha lendületet vettünk, akkor ki is lőhetünk vele, ez pedig bármikor az élre röpíthet minket. Egy-egy ilyen slingshot azonnal változtathat az álláson, úgyhogy ha lemaradunk, mindig keressük a csapattársakat, és éljünk a lehetőséggel.

A játék ettől az állandó csapatmunkától baromi dinamikus lesz, oda kell figyelnünk ugyanis a többiekre is, és ha mindenki segít mindenkit, akkor a dobogón csak mi állhatunk, a többiek meg ehetik a büfében a Túró Rudit. Ha eleget segítettük egymást, akkor végrehajthatóak lesznek az úgynevezett Team Ultimate-hajrák, ami jópár másodpercnyi extrém gyorsaságot és sebezhetetlenséget jelent, ekkor ráadásul érdemes mindenkit elkaszálni, aki az utunkba kerül. Az ellenfelek is megkapják ezt a lehetőséget, úgyhogy jobb vigyázni velük, mert pont ugyanúgy elkaszálhatnak és leelőzhetnek minket is, szóval jobb kitérni egy-egy Ultimate-csörte útjából, aztán összehozni magunknak egyet a győzelemhez.

Grafikailag nem különösebben extra a Team Sonic Racing, de hozza, amit kell, mindenesetre azért ennél bőven lehetett volna szebb, de nem különösebben kéri ki az ember a panaszkönyvet azért, mert nem lett látványosabb, vagy mert egy-két helyen elfért volna pár extra textúra a biztonság kedvéért. A nagyobb baj az, hogy a pályák egy része eléggé egy kaptafára épül, alig különböztethetőek meg egymástól, csak hébe-hóba akadnak igazán lélegzetelállító helyszínek, és karakterből sincs igazán sok.

A sztorimód ráadásul egyszerűen annyira fapados, hogy hihetetlen, maga a történet is olyan, mintha nem lenne (nem is érteni, minek van), az előadásmód pedig katasztrofális: képeken tűnnek fel a karakterek, olyan az egész, mint egy elég béna képregény, amihez bár van hangjáték, a szinkron mellé semmilyen vizuális extrát nem pakoltak be, csak egy hátteret, amin fel-felbukkannak a szereplők, aztán mennek is versenyezni.

A Team Sonic Racing ebből a szempontból egy kicsit csalódás, de összességében egy nagyon jó karting game, amit lehet akár osztott képernyős módban is játszani a haverokkal, jó a zenéje, elég szép, de azért akadnak hiányosságai. Ha a Sega hajlandó lesz extra pályákkal megbolondítani, akkor még boldogabban fogunk mosolyogni, de azért így is eléggé vigyorgunk.