MI?

Mekkora ötlet: italtőzsde. Állsz a pultnál, figyeled a kijelzőt, amin 9 féle ital pörög folyamatosan. És amikor megjelenik egy neked tetsző ár (értsd: pia pofátlanul olcsón), ordítasz, mint a fába szorult Kalapács Józsi, hogy „Veszek, veszek!” A működési elv nagyszerű: ha egy adott piából sokat fogyasztanak, az isteni nedű ára felmegy, amiből pedig nem fogy annyi, olcsóbb lesz. Egyszerű, mint az ágyba vizelés. Ez alapjában véve tényleg zseniális, de sunyi módon magában rejti azt a veszélyt, hogy össze-vissza iszunk majd mindent, ami olcsó. Persze okosan is lehet ezt a műfajt művelni, de pillanatok alatt elveszted az eszed, amikor négy korsó sör után meglátsz valami olyan akciót a kijelzőkön, amit nem akarsz kihagyni, és más irányba terelődik a habzsi-dőzsi.

MENNYI?

Nyilvánvalóan van normál itallap is, fincsi koktélokkal, nagyjából egy ezres környékén, pálinkákkal és egyéb töményekkel középárfolyamon 590-1190 forintig. Soproni 520. De a lényeg a tőzsdén van. Úgyis az a legnagyobb poén, hogy az ember fia szomjúságának okán valami leárazottat kutat fürkésző tekintetével. Ott tartózkodásunkkor az Edelweiss búzasör korsója mindössze 489 forintos áron talált gazdára, ami meglepően baráti, akárcsak az 590 pénzért osztogatott Cuba Libre. A tőzsdézésben megéhezett alkoholbrókerek kenyérlángossal szívathatják fel a felszívandót, amiért elsőre borsosnak hangzik az 1450-es ár, ezért viszont nem egy töki pompost vágnak hozzánk az Egérben, hanem egy rendes, hatalmas, kiadós csodát. Ezen kívül kemencés kenyérlepényhez és popcornhoz is hozzá lehet jutni, ami sör mellé több mint ideális tud lenni.

HOGYAN?

A tőzsde berendezése ügyes, hangulatos, kényelmes, a kiszolgálás még akkor sem vált kiábrándítóvá, amikor zárás előtt voltunk képesek kikérni még egy kört. A társaság vegyes, egyik oldalunkon egy kedélyesen pocsolyarészeggé váló egyetemista csapat, a másikon pedig néhány 30 feletti, meló után sörözgetni vágyó férfi tett meg mindent a józan ész teljes elvesztése érdekében. Naponta nyolctól tízig élő zene segíti a teljes leamortizálást, illetve szombatonként kőkemény funky parti teszi rendbe azt, akinek benne van a bugi a lábában, illetve perverz vonzódást érez a szaxofonokhoz.

ÖSSZEGZÉS:

A VakEgér meglepően rendben van. Árképzése baráti, állandó italakciókkal készül, tőzsdés rendszere pedig az egyik legnagyobb poén a budapesti pulttámasztás történetében. Árfekvéséből azt várnánk, hogy csak egy lesz a helyi olcsóbb, lepukkant kocsmák sorában, de szó sincs erről, az Egér ugyanis szép is, jó is, ezért bárkinek ajánlható, aki egy normális helyet keres a belvárosban.