A lelet arra utalhat, hogy a pingvinek a véltnél jóval korábban, talán a dinoszauruszokkal egy időben fejlődtek ki – írja az MTI.

A frankfurti Senckenberg Intézet kutatója, Gerald Mayr mondta el, hogy a paleocén korabeli lábcsontokat egy hobbigyűjtő találta Új-Zélandon, a Waipara-folyó tengeri üledékében. Korábban is errefelé találták az eddig ismert legrégebbi pingvinfosszíliákat, az ún. Waimanu nevű primitív faj egyedeit. Ezeknek kevés közös vonása van a ma élő pingvinekkel.

Ezek a legrégebbi fosszíliák, amit valaha felfedeztek, és arra utal, hogy jóval korábban kezdődött a pingvinek evolúciója, mint hitték.

A most fölfedezett faj érdekessége, hogy jóval nagyobb rokonságot mutat a mai modern pingvinekkel, mint a Waimanu-kövületek, kb. 150 centis testhosszuk volt, felegyenesedtek, kacsázó volt a járásuk, mint a mai egyedeknek. A tudósok szerint ez arra utal, hogy a pingvinfajok közti diverzitás lényegesen nagyobb, mint eddig sejtették.

Eddig vitatott volt, mikor jelentek meg a modern madarak ősei, nem lehetett tudni, hogy léteztek-e már a dinoszauruszok korában, vagy csak a kréta kori tömeges kihalás után keletkeztek, de ez most közelebb vitt az igazsághoz. Mivel az őshüllők kihalása és a most megtalált lelet között mindössze négymillió év a különbség, azt gondolják, a pingvinek talán már a dinoszauruszok korában kifejlődtek.

A 61 millió éves lábcsontok a mai királypingvinekéhez (Aptenodytes patagonicus) hasonlóak. Másfél méterével az ősi állat azonban jóval magasabb lehetett a jelenlegi egyedeknél, melyek átlagosan 95 centiméterre nőnek.

(via)