Még júliusban botlott bele egy csapatnyi újságíró ebbe a gigantikus gödörbe a Szibéria északnyugati részén lévő Jamal-félszigeten, de csak a napokban tették közzé az akkor készült képanyagot.
A Jamal-félszigeten egyébként nem mennek ritkaságszámba az ehhez hasonló gödrök, így bármennyire is tűnik félelmetesnek az európai szem számára ez rejtélyes, 50 méter mély kráter, az orosz kutatók nem vakargatták sokáig a fejüket.
Azonnal mondjuk a nyugtalanító megoldást, de először nézd meg magadnak ezt a rémisztő méretű pokolkaput:
A félsziget a permafroszt részét képezi, és a Föld egyik leghidegebb helye... illetve annak illene lennie, idén júniusban Szibéria egyes területein mégis sikerült 38 fok körüli hőmérsékleteket mérni. Éghajlatváltozás, vághatod rá, ha neked is sikerült felvenned a szótáradba ezt a kifejezést, amit azért találtak ki egyesek, mert a globális felmelegedés túl fenyegetően hangzott.
Szóval igen, az éghajlatváltozás miatt lehetett idén nyáron fürdőgatyában rohangálni Szibériában, ami amellett, hogy jó buli, egyúttal közvetlenül hozzájárulhat ahhoz, hogy az évszázad közepére egy összefüggő szaunavilág legyen a jó öreg Kárpát-medencéből.
A permafroszt fagyos talajában ugyanis nagy mennyiségben található metán, aminek az egyik kellemetlen tulajdonsága – már amellett, hogy gyúlékony –, hogy
a széndioxidnál harmincszor erősebb üvegházhatású gáz.
A most felfedezett kráter is úgy jött létre, hogy a meleg időjárás következtében felengedő fagyos talaj alól egészen egyszerűen a légkörbe robbant az ott összegyűlt metángáz, ami ezután nyilván már a légkörben fogja kifejteni áldásos hatását.
Bár ez az ördögi kör – vagyis hogy a felmelegedés miatt a permafrosztból felszabaduló metán okán tovább melegszik a légkör – igen nyugtalanító lehet, igazából nem is emiatt kell aggódnunk. Az emberi tevékenység következtében ugyanis nagyjából kétszer annyi metán kerül a levegőbe, mint természetes folyamatok eredményeképpen.
Így már nem is tűnik olyan nagynak ez a gödör, ugye?