Emma ugyanis egy olyan irodista, akit titkon minden munkáltató szeretne magának, értsd, kidolgozza a belét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egész nap a monitor előtt ül és veri a billentyűzetet, ami hosszú távon még egy egészséges embernél is a szem romlásával, a végtagok keringésének hanyatlásával, stresszel és ezzel együtt természetesen stressz-eredetű betegségek garmadájával jár.

Egy gyors pillantás után meg lehet mondani, hogy szegény Emma gerincbántalmakkal (monitor előtti egészségtelen testtartás a rossz üléspozíció, illetve a nem szemmagasságban lévő képernyő miatt), látásromlással (korlátolt szemmozgás, szemszárazság, a monitor által kibocsátott káros kékfény), bőrbetegségekkel (stressz), és ki tudja még milyen nyavajákkal küzd. (A bedagadt lábak például a mozgáshiány miatt elhasználódott vénákról árulkodnak.)

Higham célja Emma megalkotásával az volt, hogy felhívja a figyelmet az ülő munka veszélyeire. Azokra, melyekkel igazából mindenki tisztában van, de kevesek szakítanak rá időt, hogy foglalkozzanak vele.

Ha nem akarsz olyan lenni, mint Emma, légy okos, és óránként tíz percre állj föl a monitor elől, tornáztasd meg a tagjaidat, és persze az sem baj, ha odafigyelsz az egészséges üléspozícióra.

A cikk eleji vitrioltól eltekintve, természetesen egy felelős munkáltatónak az az érdeke, hogy a dolgozó ne használódjon el tíz év alatt, ezért az egészségesebb munkakörnyezet érdekében tett erőfeszítéseket bizonyára egy okos főnök messzemenőkig támogatja.

(via)