Azt minden szülő tudja, hogy a videojátékok közelébe csak óvatosan, feltételekkel szabad engedni a gyermeket, hiszen nagyon könnyen beszippanthatja ez a világ. Hogy a dolog mennyire nem vicc, azt az Egészségügyi Világszervezet tavalyi döntése is mutatja, amikor hivatalosan is mentális betegséggé nyilvánították a videojáték-függőséget.
Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne néha némi (vagy akár sokkal több) időt eltölteni a konzol, a képernyő előtt.
A hangsúly az arisztotelészi aranyközépút (körülbelüli) megtalálásán van, mint megannyi egyéb szenvedély esetében.
De hogy a videojátékozás konfliktuskezelésre is kiválóan alkalmas lehet, az nekünk eddig új volt. Eddig. Redditen osztotta meg a bork1138 nevű felhasználó a saját történetét, miszerint a családi nyugalomhoz nem keveset tett hozzá eddig a Mario Kart, de nem úgy, ahogyan képzelnénk. Túl házsártos a feleség, túlságosan naplopó a férj? Rilex van, elő a konzolt, és probléma megoldva!
A szülei ugyanis az összes vitás helyzetet úgy rendezik le már évek óta, hogy leülnek meccselni egyet, a vesztesnek pedig engednie kell az akaratából, például neki kell teát főznie, elmosogatnia vagy elvégeznie a házimunkát.
A dolog remekül működik, a vesztes szó nélkül teljesíti a fogadásban vállaltakat, természetesen egy mihamarabbi visszavágó reményében. A játék egyébként a srácé volt, aki egy idő után nyilván kinőtte, a porosodó konzolra pedig a szülők lecsaptak, és már 18 év óta szinte mindennap leülnek vele egyet játszani.
Otthon pedig nyugalom és békesség van. Így is lehet ezt!
Ez is érdekelhet: