Évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat a Húsvét-szigeteki moaik, vagyis kőszobrok rejtélye. A zömmel 13. és 17. század között készült több száz kisebb-nagyobb szobor jellegzetessége, hogy az emberalakok feje aránytalanul nagy a testhez képest. Az alkotások általában az őslakosok törzsfőnökeit vagy az isteni hősöket ábrázolták.

Amerikai kutatók azt próbálták megállapítani, hogy miért arra a helyre kerültek a szobrok, ahol állnak. Kiderült, hogy a szobrok jellemzően mind friss vízforrások közelében vannak.

Carl Lipo, a New York-i Binghamton Egyetem professzora, a Plos One folyóiratban publikált tanulmány társszerzője szerint felfedezésük azt demonstrálja, hogy a szobrokat nem rituális helyszíneken állították fel, a rituálét a szobrok szimbolikus jelentése reprezentálja, de egyébként a közösség életének részei voltak.

A Húsvét-szigeteken több mint háromszáz megalitikus platform található, mindet különálló közösség készíthette, az elsőt a 13. században hozhatták létre, és sokat találtak a partvidék környékén is.

A kutatócsoport a sziget keleti részét vizsgálta, ahol a különböző erőforrásokat alaposan feltérképezték már. A kiválasztott területen 93 megalitikus platform elhelyezkedését elemezték, amelyek még az előtt készültek, hogy a 18. században a szigetre léptek volna az európai hajósok.

Miután nem találtak kapcsolatot sem a szobrok anyagául szolgáló sziklák, sem a szerszámok anyagának bányászatával, azt vizsgálták, hogy milyen más fontos erőforrások közelében találták a szobrot: például a termesztett növények, köztük az édesburgonya közelében vagy halászathoz kapcsolódó helyszín vagy friss víz közelében volt-e a szobor. Lipo elmondta, hogy

A friss víz azonban jelen van a szigeten, a talaj víztartó rétegeiben, barlangokban és a parton is. Apály idején látni is lehet, hogy a talajból előtörő erekből hogyan áramlik ki a friss víz – mesélte Lipo hozzátéve, hogy történelmi feljegyzések szerint a helyiek itták is ezt a kissé sós vizet, sőt, kutakat is ástak.

A kutatók megállapították, hogy minden nagyobb szobor közelében jelentős vízforrások vannak. Lipo magyarázata szerint mivel a közösségeknek friss vízre volt szüksége, praktikusan oda állították a szobrokat, ahol a forrás volt. Azt is felvetette, hogy

A professzor szerint a közösség és az együttműködés alapvető feltételei voltak a platformok létrehozásának. „Bármi, ami közelebb visz egymáshoz, erősebbé tesz és segít a túlélésben. Szerintem ez a Húsvét-szigetek titka” – hangsúlyozta Lipo.
A szobrok helyszínválasztásának elméletével azonban nem mindenki ért egyet.
Jo Anne Val Tilburg, a Húsvét-szigetek szakértője, a Kaliforniai Egyetem tudósa rámutatott: eddig sem volt titok, hogy a partvidéken található friss víz a szobrok közelében volt, ám ezek az erecskék csekély jelentőséggel bírhattak. „Nagyon valószínűtlen, nézetem szerint, hogy ezeknek a forrásoknak jelentős szerepe lett volna a szobrok elhelyezésében” – fűzte hozzá.

Ez is érdekelhet:

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon