Ugyebár a ma embere folyton rohan, és gyakran nincs tekintettel másokra. Egyszerűen nincs ideje rá, ugye. Hiszen annyi dolga van. Meg amúgy is, hajszolni kell azt a kurva profitot, építeni tovább az álomszép kapitalizmust, hogy végül az összehajszolt pénzt elkölthesse számára fölösleges dolgokra, s így lefekvés előtt nyugtázhassa: megérte.

A fentebb megfestett kép talán némileg árnyalt, és enyhén túlzó is, de sajnos része a világunknak. Ahogyan az úttesten hagyott, halálra gázolt állatok is.

Legyen szó egy összeesett emberről, inzultálásról vagy fizikai bántalmazásról, netán egy a halál szélén táncoló aprócska állatról. Kivétel persze mindig akad, és szerencsére ez a történet is erről szól most. Bárcsak több olyan ember élne köztünk, mint ez a mellig kigombolt fehér inget viselő kopasz sofőr. Igen, ennyit a sztereotípiákról. És egy feladvány a türelmesebbeknek:

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon