Mivel a magyar nem mehetett Franciaországba, neki a Balaton maradt a Riviéra. Összeszedtünk pár klasszikus magyar nyaralót a Balaton környékéről és egyéb, nem vízparti üdülőövezetekből. Faház, szódásszifon, ulti avagy ilyen volt a luxus a Kádár-korszakban.

És miközben időutazunk, előkaptunk a hatvanas-hetvenes években megjelent újságcikkeket, hogy éreztessük, milyen atmoszféra lengte körül ezeket a klasszikus, a korszakra nagyon jellemző építményeket.

1983

1985, Pokikler faház

Amerikai álom magyar verzióban: autó (Wartburg), nyaraló, Balaton

Ez a Jelenkorban megjelent írás például arról szól, hogy a Balaton csak a szocializmus megérkezésével vált az egyszerű munkásemberek számára is elérhetővé, addig csak a burzsujok élvezhették a magyar tengert.

"A századforduló idején kezdett kiépülni Földvár, Lelle, Boglár és Fonyód, s a térdigérő, keresztcsíkos trikót viselő férfi fürdőzők mellett ekkor már fel-feltünedeztek a lidón a bugyogós nadrágba, hosszúujjas fürdőruhába öltözött, nagyszélű kalapot és könyékig érő kesztyűt viselő strandoló nők is. A két világháború között indult rohamosabb fejlődésnek a déli part, de egy balatoni nyaralás költségeit ekkor is csak a jobbmódú polgárság s a vezető tisztviselő-réteg tudta előteremteni. A nép tömegei legfeljebb képeslapokról ismerték a magyar tengert, a költőnek. Erdélyi Józsefnek, is ilyen balatoni emléke van ebből az időből: „Én ott fürödtem, ahol a libák...'' Földvár vad kártyacsatáiról, Siófok dőzsölő mulatozásairól, Szemes kasztokba tömörült „villabirtokosairól", az egész tópart a társadalmi különbségek kérkedő kihangsúlyozásáról volt hírhedt. A nép csak a felszabadulás után léphetett be a legszebb magyar tájba, ekkor vált a Balaton-mellék az ország legnagyobb üdülőtelepévé."

Jelenkor, 1964

1979

Mindegy, miből, csak nyaraló legyen. 1983

Az épületek külső szerkezete mellett érdemes figyelni a, milyen berendezési tárgyakkal töltötték meg ezeket az ingatlanokat.

Itt éppen Antal Imre, a magyar Jay Leno tölti meg a sütőt nyaralójában Szentendrén

Ez itt Déry Tibor író balatonfüredi nyaralója

Voltak hangok, amelyek nem örültek annak, hogy túl sok nyaralója van az egyszerű munkásembereknek, mert a begyűrűző kapitalizmus polipkarjaként érzékelték. Minek halmozni a vagyont, elvtársak? Szerencsére a cikkíró szerint a többség nem akar túlságosan sok jövedelmet felhalmozni, ami a szocializmus győzelmének csalhatatlan jele.

"Van-e határa az egyéni jövedelemnek és az általa megszerezhető javaknak? Az alkotmányosan megszabott határ: a több ember munkáját igénylő jelentősebb termelőeszköz. Ezen belül viszont társadalmilag elismert, a következőkre kiterjedő kereset, illetőleg jövedelem: családi ház vagy öröklakás, nyaraló-weekend-ház, kert, gépkocsi, csónak, lakás- berendezés, kulturális beruházások és takarékkönyv. Ezeken túlmenő, de akár csak ezeket többszörösen halmozó jövedelem, illetőleg vagyon szerzése már társadalmi tiltakozást vált ki, nyilvánvaló jeléül annak, hogy a szocializmus nemcsak az objektív termelési viszonyokban, hanem a tudatokban is megvalósulóban van."

Szocializmus és életszínvonal, 1963

Bajnokok reggelije, 1971

1971

Azt azért mindenki tudta, hogy a nyaraló jó dolog. Aki szerencsés volt, és volt egy jó telke, vagy örökölt, vagy cserélt, az épített is magának egyet, ha tehette kőből, téglából, vagy...

"Egyre többen építik fából a hétvégi házat. A fa azonban belül is barátságossá teszi a szobát, ezért a téglából, betonból épített házakban is szívesen alkalmazzák. A kis alapterületű nyaralóban például csak főzősarokra és étkezőhelyekre van szükség, külön konyhára nincs. Ez, amint a rajzon is látható, egyszerre szépen és praktikusan is megoldható. Vékonyabb rönkfából rusztikus térválasztó fal építhető, ez a főzőlap mellett a mennyezetig ér, utána pedig csak 70 cm magas. Erre illeszthető az étkezőlap, amely a konyhapult magasságával azonos. Ez is fából készül. A térválasztó falra polcok is szerelhetők, edényeknek, kancsóknak, üvegeknek."

1974, Étkező a nyaralóban

1969

A Balaton annyira jó hely volt, hogy ide még külföldről is jöttek, főleg a szocializmus ma már nem létező meseországából, az NDK-ból, és nyugati párjából, az NSZK-ból. Onnan minden bizonnyal azért, mert a szétszakított családok a Plattensee (a Balaton németül) itt relatíve könnyen tudtak találkozni egymással.

"Élénk a külföldi érdeklődés a balatoni nyaralás iránt

A balatoni idegenforgalom gazdái és a külföldi társasutazási irodák máris betáblázták a főszezonra a tóparti nyaralók egy részéit; az IBUSZ és a megyei idegenforgalmi hivatalok a szerződések többségét megkötötték a különböző külföldi idegenforgalmi szervekkel. Az előre lefoglalt szálláshelyek több mint egyharmadát külföldi vendégek veszik igénybe. A tópartra — az eddigi jelzések szerint — a legtöbben Csehszlovákiából, az NDK- ból és az NSZK-ból érkeznek.
Különösen nagy az érdeklődés az összkomfortos családi nyaralók iránt, de forgalmasnak ígérkeznek a kempingek is."

1974, Népszabadság

1976

A szocialista nyaraló nem csak egy építmény, egy ingatlan, tégla, fa és egyéb építőanyagok összessége, hanem minden kétséget kizáróan a korszak egyik szimbóluma.

Balatonszéplak, 1960

Ha ez tetszett, szerintünk ez is fog:

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon