Gyermek-áldás?

A gyermekvállalás ma is az egyik legkritikusabb pont egy fiatal pár életében. Vannak, akik minél korábban szeretnének szülők lenni, mert az trendi, mások félve tekintenek a terhességi tesztre, mert úgy érzik, a karrierjük vagy az életszínvonaluk nem érte még el azt a küszöböt, amire vágynak.

A régi időkben egy nőnek nem igazán volt választása. Egyrészt nem volt karrier lehetőség, a dolguk az volt, hogy a férjüket a legmesszemenőkibb kiszolgálják, rendben tartsák a házat és az udvart is, neveljék-gondozzák a gyerekeket, és ha volt idősebb családtag, annak az ápolása is rájuk hárult. Nem csoda, ha néha úgy érezték, ennél többet nem bírnak már ép ésszel, és nekik is szükségük volt arra, hogy megelőzzék a teherbeesést, de az sem volt ritka, hogy titokban “elhajtatták” a már fejlődésnek indult életet.

Akár életekbe is került a bizarr fogamzásgátlás

A tudatos fogamzásgátlás nagyjából a 15.században jelent meg, legalábbis a feljegyzések alapján, de az emberiség már az ókortól talált ki érdekességeket. A múltbéli segédeszközök a nemi betegségektől még nem óvtak meg senkit, és persze sokszor a teherbeeséstől sem.

Egy-két elképesztően extrém húzása is volt a nőknek a fogamzásgátlás hajnalán, amik közül csoda, hogy egyiket-másikat túlélték!

Az ázsiai kultúrákban például ólmot vagy higanyt ittak a nők, hogy sterillé váljanak. Azóta tudjuk, hogy a higany ennél sokkal durvább dolgokra képes a szervezetben.

Az ősi Kínában sáfránylevesből készült irrigáló főzet, mellyel a háremőrök kiöblítették az ágyasok hüvelyét a légyott után, amennyiben az uralkodó nem vágyott örökösre az adott nőtől.

Az ókori Egyiptomban a nők krokodil ürüléket kevertek össze mézzel, az ebből kapott masszát pedig a hüvelyükbe helyezték. Indiában ugyanez ment csak elefánt trágyával. Arról nincs dokumentáció, hogy valóban hatásosak volt-e.

A 16.századi Angliában a prostituáltak ecetbe mártott szivacsot helyeztek a hüvelyükbe, illetve ecettel is tisztogatták meg magukat az aktus után odalent.

A pesszáriumok őse volt a fél citrom, amelyet a 17.században a nők facsarás után felhelyeztek a méhszájhoz, és úgy gondolták, hogy a spermiumok nem jutnak át a citrus héján.

És akkor lássuk nagyanyáink, dédanyáink módszereit:

• Az 1920-as évektől jelentek meg a szappan vagy golyó alakú spermicid készítmények, melyeket a nők a hüvelyükbe helyeztek fel.
• Léteztek a mai pesszáriumoknak és spiráloknak is elődeik, ezek fémből készültek és súlyos egészségügyi problémákat okoztak, akár meddőséget is.
• Az 1940-es évektől műanyag méhszájsapkát gyártottak, ami szintén megakadályozta, hogy a méhbe jusson a zigóta.
• A fogamzásgátló szivacsot a hüvelyen keresztül a méhig felhelyezték, ahol az volt a feladata, hogy magába szívja a beágyazódni akaró megtermékenyített petesejtet illetve a hímivarsejteket is.
• Ha a férfiak mégis fogamzásgátlásra adták a fejüket, az 1900-as évektől már létezett óvszer, melyet állatbélből készítettek. A feljegyzések szerint az 1300-as évek Egyiptomban már állati bőrből készítettek kondomot. A mai gumióvszerek az 1930-as években jelentek meg.

Manapság azért minden mennyivel egyszerűbb...és biztonságosabb.

(Szponzorált tartalom)