A legnagyobb futballriválisok – Tíz párosítás az utálatról

A világ legcsodálatosabb játéka könnyedén válhat élet-halál kérdéssé, nem csak kilencven percre. Az esti Barca-Real kupameccs előtt összeszedtük a futballtörténelem tíz legnagyobb rivalizálását.

10 / 10

Corinthians–Palmeiras

A Derby Paulistát Sao Paulo két legnagyobb klubja vívja (erről nyilván másként vélekednek az FC Sao Paolo hívei). A legrégibb múltra visszatekintő brazil városi derbiről írtak könyvet és forgattak filmet – méghozzá a Rómeó és Júlia focis változatát. Ezt úgy képzeljük el, hogy Montague-k és Capuletek helyett e két csapathoz tartoztak a szerelmesek.
9 / 10

Nacional–Penarol

Uruguayban járunk, ahol ez a párosítás számít az el Clásicónak. Mindkét csapat a dél-amerikai futball nagyjai közé tartozik annak ellenére, hogy nemzetközi sikereket alig értek el az utóbbi években. Jól jellemzi az állapotokat, hogy 2005-ben a spanyolországi (!) La Corunában kellett lejátszani a bajnokit biztonsági okok miatt. 1990-ben – nem tévedés – 22 piros lapot hozott a csata, 2000 novemberében pedig a pályán történt verekedések következményeként kilenc résztvevőt vágtak sittre egy hónapra, köztük az egyik edzőt.
8 / 10

Fenerbahce SK–Galatasaray SK

Törökországban a legenda szerint mindenki a Galatasaraynak szurkol, és csak utána választ magának kedvenc csapatot. A Cim-Bom-Bom és a Fener évszázados rivalizálása kifejezetten intenzív, szenvedélyes, ugyanakkor néha keserű, és nem kizárólag a labdarúgásra koncentrálódik, hiszen az ország két legtekintélyesebb sportklubjáról van szó.
7 / 10

Liverpool FC–Manchester United

A North West Derby bár nem városi rangadó, de Anglia legnagyobb érdeklődéssel várt futballmeccse. A földrajzi közelség, a sok-sok elnyert trófea és a világszerte jelentős rajongói bázis teszi kiemelkedővé a vörösök és a vörös ördögök találkozásait. Meglehetősen ritka, hogy a két klub egymás között bonyolít le átigazolásokat, nem véletlenül.
6 / 10

FC Internazionale–AC Milan

A Derby della Madonnina a milánói Dóm tetején található Szűz Mária-szobor után kapta ezt az elnevezést. A Bajnokok Ligája történetében eddig egyszer fordult elő, hogy egy városból származó klubok csaptak össze, 2003-ban az Inter és a Milan az elődöntőben. Bő húsz évvel ezelőtt a kék-fekete és a piros-fekete tifosik úgynevezett meg nem támadási paktumot kötöttek egymással, mondván: egy városban élnek, akár egymás szomszédjai is lehetnek, akkor meg minek vágják nyakon a másikat vascsővel. Azóta a derbiken erőszak nincs, zrika viszont van dögivel.
5 / 10

FC Internazionale–FC Juventus

A Derby d’Italia a Juventus 2006-os B osztályba száműzetéséig unikumnak számított, ugyanis Olaszországban addig ez a két csapat mondhatta el magáról, hogy története során kizárólag az első osztályban szerepelt. A calciopoli botrány után a milánói és a torinói klub viszonya eléggé elmérgesedett, ami sajnos kihatott a magyarországi szimpatizánsokra is. Azóta egészséges rivalizálás helyett egészségtelen gyűlölet tapasztalható.
4 / 10

SS Lazio–AS Roma

Olaszország emocionálisan leg, leg, leg derbijét feszültség, izgalom, balhé – és sajnos – rasszizmus jellemzi. Két eseményt érdemes kiemelni a közelmúltból: 1979-ben egy Vincenzo Papparelli nevű Lazio-szurkolót a romanisták kanyarjából átlőtt rakéta halálra sebesítette – ő volt az itáliai labdarúgás történetének első erőszakos jellegű lelátói áldozata. 2004-ben szintén példátlan esetként azért kellett hosszú percekre félbeszakítani a találkozót, mert a nézők között elterjedt a (hamis) hír, hogy a kezdés előtt a rendőrök megöltek egy gyereket.
3 / 10

Celtic FC–Glasgow Rangers

Ez a párharc túlmutat a labdakergetésen: nem csak vallási, hanem politikai és társadalmi ellentétek feszülnek egymásnak az Old Firmön. 1888 óta vívják a harcot a katolikus, nacionalista (Celtic) és a protestáns, unionista (Rangers) felek egymással, lenyűgöző környezetben és miliőben. Sok mindent elmond a tény: több mint 120 évre visszamenőleg mindössze ötször fordult elő, hogy egy futballista át mert igazolni az ellenséghez. A zöld-fehéreket a derbiken Észak-Írországból és Írországból érkező szurkolók is támogatják, nem csoda, hogy 1990-ben a Skót Kupa döntője után kilencezren (!) püfölték egymást egyszerre, 1996 és 2003 között pedig nyolc halálos áldozatot követeltek az utcai harcok.
2 / 10

Boca Juniors–River Plate

Itt aztán szartól a repülőig van minden. A Superclásico talán a földgolyó leghevesebb futballderbije, tele tűzijátékokkal, tonnányi papírtekerccsel, zászlóerdőkkel, erőszakkal és zavargásokkal, elképesztő fanatizmussal. Szinte minden mérkőzés lázadással ér véget, ilyenkor vagy egymást rakétázzák a felek, vagy a rendőröket. Mindezek ellenére rengeteg utazási iroda úgy szervez kirándulást az argentin fővárosba, hogy a csomag tartalmazza a jegyet a szuperklasszikusra. 2005-ben az angol Observer magazin beválasztotta a Boca–Rivert az „50 dolog, amit látnod kell, mielőtt meghalsz” listára – mit mondjunk, jó eséllyel ott sikerülhet is.
1 / 10

Real Madrid–FC Barcelona

Inkább hidegháborús rivalizálás van hosszú-hosszú évtizedek óta a világ két legnépszerűbb együttese között, erőszakos esetekről meglehetősen ritkán hallani. Az Old Firmhöz hasonlóan ebben az esetben sem kizárólag a futball a casus belli – Katalónia és Kasztília régiója a történelem során soha sem szívlelte egymást. 1950-ben Alfredo di Stefano a két klub közül a királyi gárdát választotta és lett később ikonikus alakja, ami jó nagy dózisú olajat jelentett a tűzre. Később Luis Figo árulása tett be az amúgy sem szivárványos kapcsolatnak, hozzá is vágtak egy disznófejet, amikor eligazolását követően először játszott a Camp Nou-ban. Napjainkban valóságos médiahiszti kíséri a Clásciókat, amelyek az utóbbi években eléggé megsokszorozódtak, világszerte felfoghatatlan érdeklődést kiváltva.