Mi is sokat szidtuk André Gomest, mert tényleg csúnyán kilóg a Barcelonából, nem elég jó oda, de akkor most álljunk meg egy pillanatra.

André Gomes 35 millió euróért érkezett Valenciából a Barcelonába 2016 nyarán, és bizony akkor is kétkedve fogadta mindenki, kicsit rejtélyes volt, miért ő. De a denevéreknél jó volt, portugál válogatott, és végül is olyan posztra érkezett, ami akkor lyukas volt a Barcának.

Nos, azóta még nagyobb rejtély, mit látott benne a Barcelona, Gomesnek egyetlen jó meccse sem volt másfél év alatt. És a jelek szerint már nem is lesz, a 24 éves középpályás ugyanis most coming outolt, egyértelműen depresszióra utalnak a szavai.

Nem érzem jól magam a csapatban, és nem élvezem azt, amit csinálok. Az első hat hónap elég jól telt el, de aztán a dolgok megváltoztak. Talán nem a legmegfelelőbb szó a helyzetemre, de pokollá vált az életem, mert egyre nagyobb nyomás nehezedett rám.

A Barca nagy nyomás, és ő nem tudta megugrani a szintet. Ez másokkal is előfordult már, de Gomest jobban megviselte.

A sok gondolkodás gondot okoz nekem, mert legtöbbször a rossz dolgok jutnak az eszembe. Bár a csapattársaim nagyon sokat segítenek nekem, a dolgok nem úgy működnek, ahogy szeretném, hogy alakuljanak. Úgy érzem magam, mint aki be van zárva, nem tudok megszabadulni a frusztrációmtól. Nem beszélem meg senkivel sem, ami a kívülállókat zavarja bennem.

Úgy élem meg a helyzetem, mintha mindent szégyellnem kellene. Többször is előfordult velem, hogy nem mertem elhagyni a házamat, mert attól féltem, hogy figyelnek engem, és rossz szemmel néznek rám.

Azon érdemes azonban elgondolkozni, hogy például Valverde töretlen bizalma nem kontraproduktív-e, hiszen láthatóan André Gomest nyomasztja a pályára lépés, és bizony folyamatosan szint alatt is játszik, a közönség meg kifütyüli. Egyértelműen az a megoldás, hogy eladják, de ez már télen is késő lett volna. Ehelyett még mindig ott szenved a portugál, és töretlenül pályára küldik – szenvedni.

Túl sokat gondolkozom, legtöbbször a rossz dolgok uralkodnak el rajtam. Ezeket magamban tartom, de egyszer fel fognak robbanni. Sokan mondják, hogy kézifékkel élek. Nem mondom el a gondolataimat, nem osztom meg azokat senkivel. Sokan mondják nekem, hogy az életben sok jó dolgot tettem már, és sok jót is tehetek még. És néha megkérdezem magamtól: miért nem teszek még többet?

Minden tiszteletünk André Gomesé, hogy előállt ezzel őszintén, és kívánjuk, hogy vigyázzanak rá jobban Barcelonában. Emberként. Labdarúgóként meg el kell engedni.

(via blaugrana.hu)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Élőben nézheted Marozsán Fábián negyeddöntős meccsét

Guardiolának van miért aggódnia a szezon egyik legfontosabb meccse előtt

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés