Kétszeres olimpiai bajnok, háromszoros Európa-bajnok vízilabdázó és egyszeres Eb-győztes gyorsúszó. Mindkét sportágban sokszoros magyar bajnok. A harmincas években még nem volt paralimpia, mégis ő a világ első mozgássérült olimpikonja, sőt olimpiai bajnoka. Az épek között. Aztán nagyon fiatalon, 37 évesen egy szovjet katonai járőr brutálisan meggyilkolta. Halassy Olivér élete, pályafutása. (Player-archívum)

Halassy Olivér 1909. július 31-én született Újpesten, 103 éves lenne tehát. Mint a korabeli kis srácok zöme, ő is a grundokon rúgta a rongylabdát napestig, később aztán az UTE gyerekcsapatában kezdett focizni. A kis Oli tehetséges volt, mivel komoly reménységnek tartották, már akkor tervei voltak a focival.

ezzel a fociálmok egycsapásra szertefoszlottak. Csakhogy ő nem adta fel: miután felépült a műtét után, hatalmas lelkierőről tett tanúbizonyságot és sportágat váltott.

Egy évvel később már úszó- és pólóedzésekre járt az UTE uszodájába. A kezdeti lépések természetesen komoly nehézséget okoztak neki a sérülése miatt, ám néhány év kemény munka után tizenhét évesen nem kis meglepetésre megnyerte a folyamúszó bajnokságot.

Halassy sikerei

  • Úszás: Európa-bajnok – 1931; magyar bajnok – 25-ször.
  • Vízilabda: olimpiai bajnok – 1932, 1936; olimpiai 2. hely – 1928; Európa-bajnok – 1931, 1934, 1938; magyar bajnok – 10-szer (1930–1939)

A versenyzők a Szentendrei-sziget csúcsától a Margitszigeti Atlétikai Centrumig úsztak, Halassy 1 óra 4 perc alatt tette meg a kellemetlenül hideg vízben a kilenc kilométeres távot. Úgy nyert, hogy a címvédő ellenfele a táv feléig igen nagy előnyre tett szert, ám a hatalmasat hajrázó Olivér végül utolérte és a célba már ő csapott be először. És ettől kezdve megállíthatatlan volt a mozgássérült úszó – egyéniben tizenegy, csapatban kilenc alkalommal nyert országos bajnokságot folyamúszásban, nyolcszoros úszó- és később 91-szeres vízilabda-válogatott volt. Összesen 36 bajnoki címmel büszkélkedhetett, és 12-szer javított országos csúcsot.

Első nagyobb sikerei után már nem volt kérdés úszó és pólóberkekben, hogy komolyan kell venni a féllábú sportolót – tizenkilenc éves volt, amikor 1928-ban Komjádi Béla szövetségi kapitány beválogatta az amszterdami olimpiára készülő vízilabda-csapat keretébe. Onnan ezüstéremmel tért haza válogatott, ám négy év múlva, 1932-ben a Los Angeles-i, majd a következő, '36-os berlini olimpiai játékokon már senki sem volt, aki megállítsa vízilabdásainkat.

Ezenfelül a kontinenst is uralta a pólócsapat, 1931-ben a párizsi, 1934-ben a magdeburgi, míg 1938-ban a londoni Eb-t húzta be nemzeti csapatunkkal. Itthon pedig tíz év alatt tíz országos bajnokságot nyert az UTE-val. Noha aranyérmes csapat húzóembere volt a Los Angeles-i és a berlini olimpián is, legemlékezetesebb sikerét talán az 1931-es párizsi Európa-bajnokságon aratta.

Vízilabda-döntőről az 1500 méterre

A kontinenstornán a magyar vízilabda-válogatott Belgium ellen játszott (és 9–2-re győzött), Halassy erejét nem beosztva, mindent beleadva nyomta végig a meccset, hiszen fiatal és újonc volt a válogatottban, bizonyítania kellett. Többek közt az ő kiváló játékának is köszönhető, hogy Magyarország végül megvédte Európa-bajnoki címét (sorozatban ötször mi nyertük meg az Eb-t). Amikor a többiek örömmámorban a győzelmet és az aranyérmet ünnepelték, Olivér félrehívta a kapitányt és jelezte, hogy neki mennie kellene, mert még van egy kis dolga a medencében:

Ebben a számban az olasz Paolo Costolli és a francia Jean Taris számított abszolút favoritnak, egyértelműen arra számított a szakma és a nézők is, hogy köztük dőlhet el az aranyérem sorsa. Végül azonban nem igazán a papírforma szerint alakultak az események, és nemcsak azért, mert a verseny alatt, úgy a huszadik hossz táján iszonyú jégeső zúdult az uszodára – akkora, hogy már a bírók is alig tudták követni, ki hol tart –, hanem azért is, mert a magyar mozgássérült úszó, akit szinte senki sem ismert, csodát művelt.

Halassy minden hossz végén meglépett a vetélytársaktól, a fordulókat viszont a lábai miatt rosszul vette, így újra és újra behozták. Aztán ahogy pörögtek le a súlyos méterek, úgy rázta le a két nagy esélyest, és a végén egy másik olasszal, Giuseppe Perentinnel küzdött az első helyért.

A totálisan kimerült, erejével elkészült Halassyt futó barátja, Bárány István húzta ki a vízből. Járni már mankóval sem tudott a kimerültségtől, úgy kellett bevonszolni az öltözőbe. Ott cukrozott folyadékot kapott leesett vércukra miatt. Amikor némi életet sikerült belé lehelni, megköszönte a segítséget, felállt, és már saját lábán, illetve mankójával visszatért a medencéhez, ahol már zajlott a vízilabdatorna bronzmérkőzése. A meccset félbe kellett szakítani, a közönség ugyanis csak a fiatal magyar versenyzőre, az úszóverseny hősére koncentrált, az egész nézőtér zúgott és skandálta a nevét: Halasszi! Halasszi! Végül már a zsűri és a bíró is neki tapsolt. Csodálatos pillanat volt.

Az első magyar olimpiai vízilabda-arany

Az 1932-es, Los Angelesben megrendezett olimpiára is ugyanezt a programot tervezték számára, tehát pólómeccsek és közben leúszik néhány ezer métert. Az iszonyú hosszú hajóutat követően New Yorkból vonaton tette meg az utat a magyar küldöttség a nyugati partig, felettébb kimerítő volt, közben persze jó pár városban megálltak, edzettek és versenyeztek is.

Clevelandben például az 1500 méteres gyorsúszásban két amerikai versenyző is rávert egy jó tizenöt métert a hullafáradt magyarra. Aznap este aztán Halassy, ismét bizonyítva sportemberi nagyságát és józanságát, azzal a kéréssel kereste meg az úszók és vízilabdázók főnökét, Komjádi Bélát, hogy ő inkább csak pólósként szeretne részt venni az olimpián, érzi, hogy ott tudna inkább a csapat segítségére lenni.

A kérése nem talált süket fülekre, utólag már tudjuk, a magyarok nagy szerencséjére: Halassy az olimpián az Egyesült Államok elleni mérkőzésen öt gólt dobott, és ezzel 7–0-ra győzött a válogatott! Magyarország először lett olimpiai bajnok vízilabdában. Komjádi Béla szövetségi kapitány a döntő után csak ennyit mondott:

Élt 37 évet

Később még hat évig úszott és nyolc évig vízilabdázott, 30 évesen vonult vissza az élsporttól. Időközben természetesen családot is alapított, született három lánya. A háború az úszósport újjászervezésében igyekezett részt venni, komoly munkát végzett, hogy visszaálljon a régi, jól működő rendszer. Halálát is ez okozta, közvetve:

1946. szeptember 10-én egy sofőr által vezetett autóval épp az Úszószövetségbe tartott, amikor egy szovjet katona leintette és kiszállította őket a járműből. A katonai járőr el akarta kobozni az apósa autóját, amellyel rendszeresen közlekedett Halassy.

Homályos, mi is történt pontosan azon a szörnyű délutánon, de valószínűsíthető, hogy a két férfi ellenállni próbált a fegyveres katonával szemben. Amit viszont biztosan tudunk, hogy az autót elvitték, melyet néhány nap múlva abroncsai nélkül találták meg a Külső-Andrássy úton, a sofőrt és Halassy Olivért pedig a helyszínen agyonlőtték. Az olimpikon 37 éves, a legkisebb lánya épp négy hónapos volt ekkor.

Az esetet hivatalosan eltussolták, a sajtó brutális rablógyilkosságról írt, nem meglepő módon szovjet katonákról egyetlen szó sem esett. A sportoló családját megfenyegették, hogy hallgassanak az igazi történetről, persze mindenki tudta, mi történt valójában, hiszen még szemtanúk is voltak.

Halassy első mozgássérültként olimpiát nyert, kétszer is, ezt azóta sem tudta senki sem utána csinálni (bár azóta már paralimpiákat is rendeznek). A magyar sportoló élete, története és sportpályafutása filmért kiált. Ha nem magyar lenne, már valamelyik híres rendező előtt heverne a forgatókönyv...

(A nyitóképen Halassy Olivér és Komjádi Béla látható. Fotók: MVLSZ, Water Polo legends, Szoborlap; forrás: Sportszelep)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon