Itthon évtizedek óta bújnak a labdarúgás berkein belül a mögé, hogy kevés a játékos, kevés a stadion, és az is pocsék és igénytelen, de majd építünk a hagyományos magyaros virtusra. Tényleg ez lenne a baj?

Nem keresünk válaszokat a Nagy Kérdésekre, annál is inkább, mert nem tudjuk, talán senki sem tudja, inkább csak sejtjük, mik lehetnek a fő gondok. Nem ásunk mélyre, nem boncolgatunk, csak megnézünk néhány száraz tényt. Mondjuk ezek beszédes adatok egy országról, egy labdarúgó-válogatottról, mely általában pazar játékkal, a korábbi Európa-bajnok Görögországot megelőzve, tíz meccsen harminc gólt lőve megnyerte csoportját, és egyenes ágon kijutott a 2014-es brazíliai világbajnokságra.

Tradíció

A Bosznia-Hercegovinai Labdarúgó-szövetséget 1992-ben alapították; a FIFA-tagság kezdete 1996, a UEFA-tagság kezdete pedig 1998. Fiatal ország, fiatal szövetség, nagy sikerek.

Az MLSZ alapításának éve: 1901

A bosnyák válogatott eredményei: –

A magyar válogatott eredményei: kétszeres vb-ezüstérmes (1938, 1954), háromszoros olimpiai bajnok (1952, 1964, 1968), Eb-bronzérmes (1964). Kilencszer szerepelt világbajnokságon.

Tömegesítés – Kis ország, kis foci?

A FIFA adatai szerint Boszniában az igazolt labdarúgók száma 69 040 fő. Az össznépesség: 3 839 737.

Igazolt labdarúgók száma Magyarországon: 127 226 fő. Az ország össznépessége: 9 906 000

(A 2010-es vb-bronzérmes Uruguayban 41 800 igazolt labdarúgót tartanak számon.)

Létesítményhelyzet

Az egyik legtöbbször elhangzott ok a magyar foci hanyatlásának beindulására a létesítményhelyzet, stadionhiány, stadionállapotok. Nézzük, mi a helyzet a virágzó Boszniában.

Asim H. Ferhatovic Stadion

A szarajevói komplexum az ország legnagyobb stadionja, a leánykori nevén Kosevo Stadiont (1952–2004) 1946-ban építették, majd '84-ben renoválták kicsit a téli olimpia megnyitóünnepségére, legutóbb pedig 1996-ban pofozták ki a 37 500 fő kapacitású sportpályát.

Bilino Polje

Ebben a 15 600-as stadionban játssza a nemzetközi meccseit Bosznia-Hercegovina válogatottja, a zenicai pálya körül nincs futópálya, így a nem túl népes közönség is képes katlant varázsolni. Egyébként az NK Celik Zenica otthona az első ránézésre is ultramodern létesítmény.

Bijeli Brijeg

A Bijeli Brijeg az ország második legnagyobb stadionja, az 1971-ben felhúzták létesítményt persze 1992-ben eléggé megviselte a háború. Eredetileg a Velezs Mostar otthona volt, ma már a HSK Zrinjski játszik ezen a pályán, mely 20 000 néző befogadására alkalmas.

Magyarországon jelenleg három vadonatúj stadion épül, Debrecenben, a Ferencvárosban és Felcsúton. Miközben viszonylag friss létesítményben játszhatnak Győrben. De stadionkörképünkben részletesen is foglalkoztunk a hazai helyzettel.

Játékosok

No igen, itt akad ellentmondás a fenti adatokkal szemben, ugyanis a bosnyák játékosok elég menő helyeken játszanak. De azért közel sem annyival komolyabb a keretük e tekintetben, mint a magyar. Edin Dzeko kiemelkedik, ő a Manchester Cityben rúgja a bőrt, előtte a Wolfsburgban termelte a gólokat. Miralem Pjanic a Roma játékosa, állítólag a Barcelona is figyeli az irányítót, Senad Lulic pedig a Lazio szélsője.

Hozzájuk hasonlót nem tudunk felmutatni.

Vannak Bundesliga-játékosok is: a már 34 éves Emir Spahic a Bayer Leverkusen, Ermin Bicakcic a Braunschweig védője, Vedad Ibisevic a Stuttgart támadója, Sejad Salihovic a Hoffenheim középpályása.

Még ha erőltetett is az összehasonlítás, de: náluk elvileg magasabban jegyzett a Schalkéban játszó Szalai Ádám, Huszti Szabolcs pedig a Hannoverjével és a tudásával nagyjából egy szinten mozog velük.

A korábbi Wolfsburg- és Dinamo Moszkva-sztár, Zvjezdan Misimovic viszont már Kínában keresi a pénzt, Asmir Begovic pedig a Stoke-ban véd.

Szóval Dzsudzsák Balázs jelenlegi dinamós státusza előbbre helyezhető a bosnyák irányítónál, Bogdán Ádám és Király Gábor is jutott már hasonló magasságba, mint Begovic, Bogdán még juthat is, sőt, magasabbra is akár.

A bosnyák keret értéke persze nagyjából háromszorosa a magyarénál, de annyival nem szembetűnőbb, mint amennyivel ők jobbak nálunk. A kérdés sokkal inkább az, a bosnyák játékosok miért kerülnek oda ahova, a mieink miért nem.

Rutin, tapasztalat, hit

A fentiek tükrében vajon miért nem gondolták úgy Boszniában, hogy nekik elég a második hely? Miért nem törődtek bele, hogy az első kalapos Görögországot úgysem lehet megelőzni? Hisz hol vannak ők a görögöktől, akik Eb-t nyertek, tele vannak tapasztalt játékossal, akik előttük állnak a FIFA-világranglistán, és akiknek olyan klubjaik vannak, mint az Olympiakosz, a PAOK és a Panathinaikosz. (A csoport harmadik legjobbja, Szlovákia ugyan messze lemaradt mögöttük a világranglistán, de ne feledjük, Hamsíkék (Napoli!) ott voltak a 2010-es vébén, sőt a legjobb tizenhat közé jutottak.)

Ennek a kis országnak a kis válogatottja sorsdöntőnek tűnő (utóbb tudjuk, az is volt) ütközetre utazott 2012 októberében Görögországba – a pireuszi Georgios Karaiskáki stadionban 28 000 őrjöngő hellén előtt kellett legalább egy pontot szerezni. Nem ijedtek meg, meglett a fontos pont. 

A magyar válogatott rosszul viselte a bukaresti körülményeket, megszeppent kisfiúként kóvályogtak a stadionban. A vége 3–0 lett oda. Románia a negyedik kalapból érkezve a második helyen végzett.

Summa

Magyarország nem lesz ott a világbajnokságon.

(Forrás: FIFA, Transfermarkt)