Ez a pöttöm ország 1952-ben tizenhat aranyérmet nyert az olimpián, nagyhatalmakat megelőzve 3. lett az összesített éremtáblázaton. Pekingben sajnos kicsit betliztünk, de remélhetőleg csak átmeneti a hullámvölgy. Infografika az olimpiai aranyakról.
A 70-es, 80-as évek hullámvölgye után (1972 München 6, 1976 Montreal 4 arany) 1988-ban és 1992-ben is tizenegy első helyünk volt, ami a második legjobb teljesítmény. Hét olimpián is eljutottunk legalább tíz győzelemig, Pekingben viszont mindössze három arannyal és összesen tíz éremmel zártunk, ami 80 éves mélypont (legutóbb 1928-ban, Amszterdamban szereztünk 10 érmet). Kínában Vajda Attilának (C-1 1000 méter), a Janics Natasa-Kovács Katalin párosnak (K-2 500 méter) és a vízilabda-válogatottnak csendült fel a himnusz. Reméljük, nem fogytunk el teljesen csak egy kisebb hullámvölgybe szaladtunk bele.
Ami a sportágakat, sportolókat illeti a vívás viszi a prímet: 34 aranyat nyertek a páston szereplők, közülük Gerevich Aladár a legeredményesebb hét aranymedállal. Kovács Pálnak és Kárpáti Rudolf 6-6 aranya van. Úszóink 23-szor álltak a dobogó tetején, ebből ötször Egerszegi Krisztina. Tíz érme van Keleti Ágnesnek, tornászunk Egérhez hasonlóan öt aranyat nyert, viszont két olimpián.
Grafikánkon kizárólag azokat a nyári olimpiákat tüntettük fel, melyeken részt vett Magyarország. Az első és második világháború miatt elmaradt a 1916-os, az 1940-es és az 1944-es olimpia, 1920-ban Magyarországot, mint az első világháború egyik vesztes nemzetét, nem hívták meg, 1984-ben pedig a Szovjetunió nyomására csatlakoztunk a szocialista országok bojkottjához, így nélkülünk zajlott a Los Angeles-i verseny.
(fotó: campusonline.hu, wikipedia.hu)