Ez a pöttöm ország 1952-ben tizenhat aranyérmet nyert az olimpián, nagyhatalmakat megelőzve 3. lett az összesített éremtáblázaton. Pekingben sajnos kicsit betliztünk, de remélhetőleg csak átmeneti a hullámvölgy. Infografika az olimpiai aranyakról.

Az első újkori olimpián, 1896-ban, Athénban Hajós Alfréd nyitotta a sort, a „magyar delfin" két úszószámot is megnyert. Azóta huszonhárom nyári olimpiai játékon vett részt Magyarország és még 158 aranyérmet szerzett. Az idei londoni játékokra tehát 160 arannyal megterhelve megyünk, a nyomás viszont nem nagy, hiszen legutóbb, Pekingből csak hármat hoztunk haza. Ez bőven az átlag (7) alatt van, Helsinkiben például 16 darabot nyertek a magyar sportolók és a harmadik helyen zártunk az összesített éremtáblázaton. Ez eddig a csúcs, ami aligha lesz veszélyben, ma már kegyetlenül nagy a konkurencia és kezd kiütközni az ország mérete és lélekszáma.

A 70-es, 80-as évek hullámvölgye után (1972 München 6, 1976 Montreal 4 arany) 1988-ban és 1992-ben is tizenegy első helyünk volt, ami a második legjobb teljesítmény. Hét olimpián is eljutottunk legalább tíz győzelemig, Pekingben viszont mindössze három arannyal és összesen tíz éremmel zártunk, ami 80 éves mélypont (legutóbb 1928-ban, Amszterdamban szereztünk 10 érmet). Kínában Vajda Attilának (C-1 1000 méter), a Janics Natasa-Kovács Katalin párosnak (K-2 500 méter) és a vízilabda-válogatottnak csendült fel a himnusz. Reméljük, nem fogytunk el teljesen csak egy kisebb hullámvölgybe szaladtunk bele.

Ami a sportágakat, sportolókat illeti a vívás viszi a prímet: 34 aranyat nyertek a páston szereplők, közülük Gerevich Aladár a legeredményesebb hét aranymedállal. Kovács Pálnak és Kárpáti Rudolf 6-6 aranya van. Úszóink 23-szor álltak a dobogó tetején, ebből ötször Egerszegi Krisztina. Tíz érme van Keleti Ágnesnek, tornászunk Egérhez hasonlóan öt aranyat nyert, viszont két olimpián.

Grafikánkon kizárólag azokat a nyári olimpiákat tüntettük fel, melyeken részt vett Magyarország. Az első és második világháború miatt elmaradt a 1916-os, az 1940-es és az 1944-es olimpia, 1920-ban Magyarországot, mint az első világháború egyik vesztes nemzetét, nem hívták meg, 1984-ben pedig a Szovjetunió nyomására csatlakoztunk a szocialista országok bojkottjához, így nélkülünk zajlott a Los Angeles-i verseny.

(fotó: campusonline.hu, wikipedia.hu)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Élőben nézheted Marozsán Fábián negyeddöntős meccsét

Guardiolának van miért aggódnia a szezon egyik legfontosabb meccse előtt

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés