2012 szeptemberének közepén az Ázsiai Bajnokok Ligája csoportkörének záró fordulójában az egyik mérkőzésen kézigránát robbant a pályán, illetve kis híján az egyik játékos kezében. Manapság már semmi meglepő sincs abban, ha tűzijátékot, petárdát és különféle hangos-füstös dolgot dobnak a pályára, de azért egy kézigránát már átlépte az egyre tolódó határt. Annak apropóján anno összeszedtük a legbizarrabb eseteket.

Kézigránát

A bevezetőben említett gránát az iráni Sepahan és a szaúd-arábiai al-Ahli mérkőzésén került a pályára, ám elsőre nem robbant fel. A házi készítésű robbanószer a pályán landolt, az irániak egyik játékosa nem ismerte fel elsőre, ezért fölemelte, és hanyagul egy reklámtábla elé hajította. Ekkor jött a meglepetés, a veszélytelennek tűnő valami igen nagyot robbant, a két spori fejvesztve iszkolt el a háborús övezetből (persze ki ne ijedt volna meg, pláne Iránban), de szerencsére senki sem sérült meg.

Ez nem egy úttörő eset volt, korábban egy európai meccsen is történt kísértetiesen hasonló szituáció. És ha Európa, foci és incidens, akkor nem meglepő módon Anglia. Aki kicsit is jártas a futballban, azon sem döbben meg, hogy egy Millwall-meccsen került gránát a pályára. Az 1965 novemberében lejátszott Millwall–Brentford mérkőzésen ugyanaz történt, mint Iránban, a szurkoló által pályára hajított valamit a vendégek kapusa, Brodie pályán kívülre dobta, amikor kiderült, egy gránátról van szó.

Labda, de másmilyen

Az, hogy labda kerül a játéktérre, nem tűnik különösebben bizarrnak, elvégre azzal játszanak, nem ritka, amikor több is van belőle a játéktéren. Csakhogy néha nem csak focilabda hullik be a pályára.

A 2009-ben lejátszott Sunderland–Liverpool meccsen például egy kissrác úgy vélte, muris lenne egy strandlabdát beküldeni a focisták közé. Gyanítom, álmában sem gondolta, hogy ennyire bejön a tréfája, ugyanis az ötös környékére keveredő rikító piros laszti épp jókor volt jó helyen. Azon pattant meg a sunderlandi Darren Bent lövése és került a 'Pool kapujába. És ezzel a góllal nyert a Sunderland.

A játékszabályok szerint egyébként nem volt szabályos a találat: külső, idegen tárgyat érintett a labda, ami után labdaejtésnek kellett volna következnie.

A Manchester City drukkerei viszont saját magukat szívatták meg Sheffieldben, amikor is a helyi United ellen lufikat eregettek a saját kapujuk előterébe. A City színeiben pompázó léggömbökön ugyanis úgy pattant a focilabda, hogy pont nem tudott felszabadítani a manchesteri hátvéd, így be tudta gyömöszölni a kapuba a sheffieldi támadó. Persze itt sem szabadott volna megadni a gólt, de a játékvezetői kurzust ezennel be is fejezem.

Járművek

Figyelem, egészen elképesztő történetek következnek! A helyszínek itt sem meglepőek, Közép- és Dél-Amerika messze földön híres az agyament fanatikusairól, és az sem váratlan, ha egy olasz mérkőzésen bukkan elő egy igencsak testidegen tárgy.

Egy 2002-ben lejátszott Chile–Új-Zéland felkészülési mérkőzésen egy gépkocsiajtó került a játéktérre. Mert kéznél volt...

Hasonlóan, sőt talán még ennél is felfoghatatlanabb, ami az América–Sao Caetano Libertadores-kupa-mérkőzésen történt 2004-ben. Mondanom sem kell, hogy egy klasszikus, mindennapos latin-amerikai bunyóval kezdődött az egész, ami Cuauhtémoc Blanco, a mexikóiak egykori válogatott kiválóságának csúnya könyöklése miatti kiállítás után robbant ki. Ez is szép sztori, olyan profi öklözést lehet végignézni a videón, ami még a ringben is ritka, ráadásul nagyjából mindenki ütött mindenkit, akit ért.

És persze repül mindenféle tárgy a pályára, kordon és üléssor egyaránt. Aztán a harc közepén érkezik az igazi meglepetés, 3:54-nél érdemes nagyon figyelni, futball- és huligántörténeti pillanat következik, előkerül az első sorból egy talicska.

Az olaszok is leleményesek, az Internazionale ultrái 2001 májusában a San Siróban villantottak felejthetetlent. Az Atalanta volt a vendég, valamint egy robogó. Az egyik bergamói drukkertől elcsent Vespát simán becsempészték a lelátóra az éber őrök mellett – és akkor még a magyar pályák biztonságára panaszkodnak –, egy váratlan pillanatban előkapták (vagy darabokban vitték be. és az egyik szakember helyben összeszerelte...?), és természetesen felgyújtva le akarták dobni a pályára. Ez végül nem sikerült, így az egy szinttel alattuk ülő/álló társakra hullott a motorkerékpár.

Ételek, állatok

Anglia itt is élen jár, de már mi, magyarok is előbukkanunk, az ételdobálás már nálunk is menő. Persze például Liverpoolban odafigyeltek, hogy komolyabb árfekvésű kaja röpüljön a pályára, a Manchester United jobbhátvédjét, Gary Neville-t egy hamburgerrel látták vendégül a vörösök vicces kedvű szurkolói. Igaz, némi skót vér csordogálhatott a szívélyes vendéglátó ereiben, mivel csak egy felet dobott a MU bekkjéhez. Bár a másik felét meg összedobták a többiek. Szó szerint, és képletesen is.

„A Liverpool-drukkerek elég egyértelműen jelezték szombaton, mi rólam a véleményük, de ezzel nincs bajom. Vártam a szidalmazást, erre kaptam egy fél hamburgert, és apróban bedobva mintegy négy font ötvenet is“ – mesélte a United védője a 2006-os eset után.

Itthon csak szendvicsre és szotyolára futotta a nézőknek: 1994 őszén a Debrecen–Vasas bajnoki mérkőzésen egy zacskó szotyi repült az asszisztens felé, erre a szigorú Hartmann Lajos játékvezető lefújta a meccset, majd a Vasas meg is kapta a három pontot. Drága volt az a napraforgómag Debrecenben.

Egy Sopron–Stadler meccsen (Sopron és Stadler, régi, megboldogult szép idők...) is indítottak egy csomag szotyit a pályára, sőt az Juhos Attilát telibe is kapta, bár mivel roppant hideg volt és alaposan fel volt öltözve, komolyabb kárt nem okozott az ajándék.

A legnagyvonalúbb spori Márton Sándor volt, aki a behajított szendvicset előbb megkóstolta, majd kitette a pályáról. Azért higiéniailag volt benne némi rizikó, de egy jó poénért sok mindenre képesek vagyunk.

Lipcsei Péter nem volt ennyire humoros kedvében, vagy csak nem volt éhes, amikor egy Fradi–Újpest meccsen – mikor máskor?! – a lilák szektora előtt készült szögletet rúgni. Az újpestiek egy pofás kis kockacukorzáporral fogadták a zöld–fehérek kedvencét, aki dühében visszahajított egy cukrot a feladóknak. Hogy miért éppen kockacukor? Nos, az újpestiek szerint Lipcseinek az átlagosnál talán nagyobb a feje, amit így egy lóéhoz hasonlítottak. Azok meg ugye szeretik a kockacukrot.

Még maradunk a magyar határon belül, akadt ugyanis egy válogatott mérkőzés, ahol a felháborodott drukkerek, ha nem is konkrét ételt, de alapanyagot dobáltak a pályára. Ugye emlékszünk még az esetre, amikor az Aurul nevű román–ausztrál bányavállalat üzeméből cián ömlött a Szamosba, és a méreg a Szamos és a Tisza szinte teljes élővilágát elpusztította? Hát nem épp ekkortájt, 2000. február 23-án játszották a Magyarország–Ausztrália válogatott labdarúgó-mérkőzést?! A nézők készültek is, a neten terjedt a felhívás, hogy aki a meccsre megy, vigyen magával keszeget, pontyot vagy harcsát, és az ausztrálok elleni tiltakozásul küldje be a pályára. Így is történt. Mellesleg 3–0-ra kikaptunk Kewelléktől.

Haladva tovább az étel-állat vonalon, elérkezünk az egyik leghíresebb focipályára dobálós sztorihoz. A latin vér itt is adott, az ellentét pedig a lehető legélesebb – Barcelona és Real Madrid. Ami tilos a két klub között, az az átigazolás, játékosáramlás. Legalábbis a drukkerek szerint, aki ez ellen vét, annak vége. Ez olyan, kicsit nagyobb léptékkel, mintha a Fradiból Újpestre szerződik valaki, vagy fordítva.

Akadnak páran, akik megtették ezt az utat, az egyik leghíresebb transzfer Luís Figóé. A portugál zseni nagy kedvenc volt Katalóniában, mégis a fővárosba tette át székhelyét. Ezek után ne csodálkozzon, ha azt kapja, amit a 2002-es el Clásicón a Nou Campban, amikor kisétált szögletet rúgni. Beletelt pár percbe, mire sikerült elvégeznie azt, aztán átvonult a másik oldalra, ahol folytatódott az adakozás, pályára került néhány üveg Jack Daniels. Aztán mindezt megkoronázva az egyik néző a pályára hajított egy disznófejet.

Különösen bizarr esetek

Ha már szóba került a budapesti derbi, említést érdemel Szűcs Lajos esete, aki Figóhoz hasonlóan tilosban járt, és áttért az ősellenséghez. Újpesten ezt 2004-ben aszfaltdarabokkal hálálták meg.

Persze a fradisták ultrái sem a angolkisasszonyoknál nevelkedtek, híresen jó dobálózok ők is, az 1983 őszén lejátszott Ferencváros–Haladás bajnoki meccs második félidejének elején például egy metrófogantyúval dobták fejbe a B-közép előtt védő Hegedűs Pétert.

„Az ellenfél kapusát, különösen a vidékieket potenciális célpontnak tekintették. Én sem úsztam meg, dobáltak mindennel, nem győztem a diókat, hagymákat, a nyolchetes, kőkemény zsömléket takarítani” – emlékezett vissza a kapus.

Ám a metrófogantyúnál és az aszfaltnál is sokkal bizarrabb, amit a Boca Juniors drukkerei dobáltak (dobálnak?) be a pályára. Az argentin óriásklub fanatikusai ugyanis az elhunyt – természetesen szintén Boca-rajongó – hozzátartozójuk műanyag zacskóba csomagolt hamvait hajigálták be a La Bombonera gyepére. Az évek során bedobált sok hamu már tönkretette a füvet, és persze meglehetősen riasztó is volt, így a Buenos Aires-i klub inkább megnyitotta saját temetőjét. Ennek ellenére állítólag a kissé morbid szokás a mai napig él, de erről talán Ganxsta Zolee tudna többet mesélni.

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon