Maguk a sportolók

Heidi/Andreas Krieger – Minden hasonló összeállítás vele kezdődik, bizonyára többen is láttatok már before/after képeket. Az egykori súlylökőnőt 16 éves korától doppingolták, egészen elképesztő adagokat (2600 mg/év) kapott. Ezt őrült kemény tréning egészítette ki: egyszer két hét alatt összesen 100 tonnát is megemelt. '86-os Eb-győzelme után már nem termett számára sok babér, ellenben testi-lelki problémája annál több akadt. A teljesen összezavarodott hormonjaival nem tudott mit kezdeni, 1997-ben férfivá operálták. A fájdalom a csípőjében és a combjaiban azóta sem szűnt meg. Felesége, az egykori úszónő Ute Krause maga is szenved a doppingszerek utóhatásai miatt.

Heidi/Andreas Krieger

Rica Reinisch – Moszkvában három aranyat nyert az akkor 15 éves úszónő, egykori klubjánál mégsem találjuk a fényképét a dicsőségek falán. Na nem azért, mert kiderült róla, hogy doppingolt, éppen ellenkezőleg! A kis Rica az olimpia után egyre gyakrabban érezte a menstruációja idején, hogy valami nincs rendben. Szülei elvitték egy olyan orvoshoz, aki nem volt része a keletnémet sportorvosi hálózatnak. A vizsgálat után közölte a szülőkkel, hogy amennyiben azt szeretnék, hogy a lányuk egészséges legyen, és képes legyen gyermekeket szülni, azonnal hagyjon fel a sportolással! Reinisch anyuka kiakadt, berontott az uszodába, elküldte a kurva anyjába az edzőt (aki mellesleg a Stasi informátora is volt), és lányával együtt elviharzott. Rica azóta szült két gyermeket, de korábban kétszer is elvetélt. Belegondolni is szörnyű, mi lett volna, ha nem hagyja abba a sportolást – 16 évesen.

Jörg Sievers – Az ő esetének az ismeretében látszik különösen jól a Staatsplanthema 14.25 kidolgozóinak embertelensége.

A fiú csak 16 éves volt, amikor 1972-ben holtan találták az úszómedence alján. Szívelégtelenség végzett vele, ami az anabolikus szteroidoknak volt köszönhető, de a boncolás súlyos májkárosodást is kimutatott – persze ezt a Stasi az NDK utolsó napjáig titokban tartotta.

Ezután az eset után teljesen világos volt minden NDK-s sportvezető számára, hogy a doppingszereik veszélyesek, mégsem álltak le.

Gerd Bonk – A hetvenes évek egyik legnagyobb súlyemelője jelenleg egy májproblémákkal, cukorbetegséggel küszködő, teljesen széteső testben élő rozzant öregember.

Roland Schmitt súlyemelőt és 11 társát meg kellett műteni, ugyanis bizarr méreteket öltött a mellük nőies fejlődése.

Detlef Gerstenberg kalapácsvető mája súlyosan károsodott a doppingszerek és valószínűleg az alkohol együttes hatása miatt. 1992-ben megműtötték, de nem tudtak segíteni rajta. 36 éves korában, 1993-ban elhunyt.

Margitta Pufe – Az olimpiai bronzérmes súlylökőnő mája károsodott, lánygyermeke fél oldalra bénán jött a világra. Martina Gottschalt gyermeke tuskólábúként született meg. Az orvosok a dopping következtében kialakult elégtelen mennyiségű magzatvizet nevezték meg mint főbűnöst.

Renate Neufeld – A korábbi futónő volt az első, aki borított. Amikor észrevette, hogy elmélyült a hangja, borotválkoznia kell, és a menstruációja is leállt, abbahagyta a kis kék tabletták szedését. Persze ez nem ment ilyen simán, a Stasi ügynökei felelősségre vonták, hogy miért nem tartja be az edzői utasításokat. Végül a disszidálás mellett döntött. Vitt magával egy keveset a szerből, amit egy nyugatnémet laboratóriumban anabolikus szteroidként azonosítottak. Mégsem történt semmi.

Katharina Bullin (a képen) – Az olimpiai ezüstérmes röplabdázó oly mértékben elvesztette feminin vonásait, hogy már nem is mer női ruhákat felvenni. A széthajtott ízületei állandó problémákat okoznak számára a mindennapokban, pedig a járását már több mint egy tucat műtéttel próbálták helyrehozni – mindhiába.

Birgit Meineke – Háromszoros úszóvilágbajnok, korábban májrákkal kezelték.

Verena Rossberg úszónő 32 évesen hunyt el mellrákban.

És ez még csak a jéghegy csúcsa. Név nélkül írtak le eseteket, amikor az úszónők csiklója több centimétert nőtt, és szinte minden testrészüket szőr borította. Előfordult, hogy korábbi sportolók vak vagy béna gyermekeket hoztak a világra. Az is megesett, hogy az evezősök egy szolidaritási kampány keretében vért adtak – a laboreredményekből tudták meg, hogy súlyos májkárosodásuk van. És ki tudja, mennyi névtelen áldozata lehet ennek az eszelős rendszernek. Akik nem nyertek egy érmet sem, de a májuk, a szívük, a méhük, a petefészkük, vagy bármelyik más szervük károsodott az esztelen doppingolás miatt.

Dr. Giselher Spitzer kutatásai során 50 egykori kelet-német sportoló anyagait tanulmányozta.

Minden negyedik atlétának szívproblémái vannak, szintén jelentős a májkárosodással élők aránya, 10%-uknál pedig rákos megbetegedés is jelentkezett.

Emellett több, általa vizsgált nő is koraszülött vagy sérült gyermeket hozott a világra, vagy egyszerűen elvetélt.

Adagolás – teljesítmény

Egy érdekes dokumentummal szeretném tovább borzolni a kedélyeket. Ezen az ábrán egy keletnémet súlylökőnő doppingolásának részletes dokumentációját láthatjátok, 1968 és 1972 között. A görbe vonal mutatja a méterekben mért teljesítményét, míg alul azok a kis téglalapok a doppingszerek adagolását jelentik, különböző mennyiségekben. Látható, hogy több adagolási sémával is kísérleteztek, és hogy a teljesítménye milyen erősen függött attól, hogy éppen kapott-e anabolikus szteroidot vagy nem. Az adatok alapján 99%, hogy Margitta Gummelről, olimpiai bajnok és ezüstérmes súlylökőről van szó. Ő volt tehát az egyik első kísérleti nyúl.

Heike Drechsler

Egy kedves ismerősöm leírta nekem, hogy fiatalon olyan szép lány volt Heike Daute, hogy szinte rögtön szerelmes lett belé a budapesti sportcsarnok férfiközönsége. Három évvel később, már a férje nevén, Heike Drechslerként versenyzett. Nyoma sem volt a nőies vonásainak, férfias izomtömeg lett az egykori törékeny alkatából. Az ő doppingolási sémája ezen az ábrán látható, a legalsó sorban (kódja W61). Ezen a másik ábrán még jobban látszik az NDK-s sportprogram gazembersége. Heike adatai a bal oldalon szerepelnek.

Látható, hogy 1981/82-ben 900 mg-nál is több anabolikus szteroidot kapott, miközben ekkor még csak 17 éves volt!

A terhesség-megszakításos dopping témája is felmerült, de ezekről nincsenek konkrét adatok, információk. Állítólag direkt teherbe ejtettek egyes atlétákat, majd pár hónap után abortuszra küldték őket, hogy a terhesség alatt jelentkező megnövekedett hemoglobin-szintézis előnyeit a sportban kihasználják. Ez azonban egy elég aluldokumentált terület, és erősen kérdéses a módszer alkalmazhatósága. Mindenesetre a fentiek alapján az NDK-s sportorvosokról simán el tudom képzelni, hogy legalábbis kipróbálták pár atlétanőn.

A terhességnél, mint témánál maradva: Birgit Böse, az egykori súlylökőnő sérülései miatt tizenéves korában felhagyott a versenyzéssel, jelentős eredményt nem ért el.

Megházasodott, majd 24 éves korában elment a nőgyógyászához. Gyereket szeretett volna. Az orvos közölte vele, hogy a belső nemi szervei egy 11 éves kislányénak felelnek meg. Az anabolikus szteroidok miatt nem fejlődtek ki rendesen. Az orvos hormonkezelést javasolt, mely azonban nem volt teljesen sikeres (pl. hirtelen 30 kilót hízott), mert nem kalkulálták be a tíz évvel korábban szedett doppingszerek hatását (Birgit nem tudott róla, így nem is tudta tájékoztatni az orvosát). Végül komoly nehézségek árán sikerült szülnie egy fiút – aki atópiás ekcémában szenved, és akinek a tüdőkapacitása nem éri el a normális érték felét sem. Birgit gerince ma is állandóan fáj, a vérnyomása ordítóan magas, a veséje nem funkcionál rendesen, és mindennek tetejében még cukorbeteg is.

A diszkoszvetést különösen érdemes vizsgálni. Nőknél a valaha dobott 10 legnagyobb egyéni csúcs mind 1989 (a versenyeken kívüli doppingellenőrzések bevezetése) előtti, és mind kelet-európai hölgyek nevéhez fűződik. Az 1987-es római vébén a keletnémet Martina Opitz-Hellmann 71,62-vel nyert, de a többiek sem maradtak le tőle. Vágás. A 2011-es degui (Dél-Korea) világbajnokságon a nyilvánvalóan tiszta kínai Li Yanfeng 66,52-vel nyert. Ez az eredmény '87-ben csak a hatodik helyhez lett volna elég...

A túl enyhe felelősségre vonás

2000-ben a két főkolompost Manfred Ewald korábbi sportminisztert és Manfred Höppner korábbi vezető orvost elítélték a sportolók, köztük kiskorúak maradandó egészségkárosodásának szándékos okozásáért. Felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Höppner bocsánatot kért, Ewald nem.

Utóbbi egyébként is bicskanyitogató személyiség, tőle származik az alábbi kijelentés is: "Még fiatalok, nem muszáj mindenről tudniuk."

Rajtuk kívül a kilencvenes években több edzőt és orvost is elítéltek, de sokak szerint a pár ezer márkás büntetés és a felfüggesztett börtön nem áll arányban a tetteik súlyával. A keletnémet dopping áldozatai 2006-ban fejenként 10 400 eurót kaptak kompenzációként – összesen 193 egykori sportolónak ítélték oda ezt az összeget.

Záró gondolat: "A dolgoknak ára, az életnek értéke van" – Immanuel Kant.

Olvastad az első részt, ahol alaposan a mélyére néztünk az NDK-s doppingolásnak?

Szerző: nbcee 
A cikk a Népsport blogon jelent meg.

(fotó: womenprofile.blogspot.com, badische-zeitung.de, netzeitung.de)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Élőben nézheted Marozsán Fábián negyeddöntős meccsét

Guardiolának van miért aggódnia a szezon egyik legfontosabb meccse előtt

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés