Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A rendszeres futáshoz vezető rögös úton az első, és egyben legkönnyebb lépés egy futóalkalmazás beszerzése. Nem kell hozzá más, csak egy okostelefon: IOS-re és Androidra számos ilyet találunk az ingyenestől a fizetősig.

A pilisi erdő Ironmanje

Mivel én is ezt használom, és mert több mint 37 millió regisztrált tagjával ez az egyik legnépszerűbb app, a Runkeeperről fogok írni. Alapvető tulajdonságaikat tekintve úgysem igazán térnek el egymástól ezek a alkalmazások. „De mégis milyen módon segítheti valakinek a futását egy telefonos alkalmazás?!” – gondoltam annak idején én magam is. Futni csak nem fog helyettem!

Azt valóban nem, de nagyon-nagyon sokat segíthet a motivációnk megőrzésében. És ez már majdnem akkora dolog, mintha tényleg futna is helyettünk. Esik az eső, fúj a szél, túl meleg/hideg van, depis vagyok, sok a meló, majd holnap stb. A potenciális és igen meggyőző kifogások száma szinte végtelen. És ha a bliccelés felüti alattomos fejét valahol, sajnos az esetek többségében a motiváció marad alul. Kivéve, ha ennek tanúi is vannak!

Ismerjük be, sokkal jobban teljesítünk – szinte – minden területen, ha mások is látják! Ha jól emlékszem, én is akkor döntöttem a Runkeeper letöltése mellett, amikor először láttam meg egy ismerősöm kiposztolt futását a Facebookon. Ja, hogy én is szétkürtölhetem, hogy micsoda egy ironman rója a pilisi erdő ösvényeit!

Küldetés indul!

Április 14–én arra készülök, hogy ismét lefutom a maratoni távot, ezúttal Bécsben. A versenyig tartó időszakban a Player virtuális hasábjain beszámolok felkészülésemről, közben kipróbálok futást segítő alkalmazásokat, stratégiákat, táplálkozási és edzésmódszereket, a legmenőbb futócipőket és más kiegészítőket.

Mulitfunkcionális társ

Aztán ahogy elkezdjük használni, nagyon hamar rájövünk, hogy még rengeteg más, hasznosabb funkciója is van ennek az alkalmazásnak. Arról nem is beszélve, hogy ismerőseink nagy részét rohadtul nem érdekli, mennyit és hol szaladgáltunk! Így normális ember előbb-utóbb letiltja az automatikus Facebook-posztolást. Épp elég, ha felkerül a futóprofilunkba, ahol szintén Runkeepert használó, futóbolond barátaink látják. Nekik legalább mond is valamit az a sok adat, amit látnak.

Nem vitás, a leghasznosabb feature az, hogy a telefon rámondja a fülünkre a fontosabb adatokat. Azt, hogy mit szeretnénk hallani és milyen gyakorisággal, magunk állíthatjuk be. Nálam minden megtett kilométer után az eltelt időt, az átlagos és a pillanatnyi tempómat suttogja a fülembe egy romantikusnak nem igen nevezhető női géphang. Így mindig pontosan tudom, milyen gyorsan futok, kell-e gyorsítani vagy éppen visszavenni a tempómból. De ha szeretnénk, akár percenként is kaphatunk infót, mondjuk az elégetett kalóriák mennyiségéről. Így akár pontosan annyit futhatunk, amennyi az előző napi extrakalória-bevitelünk volt.

Ahogy elkezdjük szépen, tudományosan elemezni a futásainkat, a Runkeeper által készített térképből és grafikonból pontosan kiderül, mikor, mennyit, hol és mennyivel futottunk. Hol volt a holtpontunk, esetleg mikor gyorsultunk fel egy kicsit: az ember elkezdi elemezni a teljesítményét. Gyakran használt útjainkat akár el is menthetjük, így sokkal könnyebb összevetni az azonos távokat, rögtön látszik a fejlődés. De az is hamar kiderül, hogy mondjuk jobb eredményt lehet elérni, ha eleinte egy kicsit lassabban futunk, hogy a végére több erőnk maradjon. És persze szinte minden alkalommal ott van az emberben a kisördög, hogy megpróbálja megdönteni a saját rekordját.

Napló futásomról

Igazán izgalmassá azonban akkor válik az egész, amikor már elegendő futott kilométert gyűjtöttünk. Ilyenkor hónapra, három hónapra, egy évre vagy egész futó pályafutásunkra visszanézve láthatjuk az eredményeinket; hogy összesen mennyit futottunk – én 778 kilométernél tartok! –, vagy melyik hónapban futottuk a legtöbbet. Ha a futásokhoz egy-egy rövid megjegyzést is fűztünk (érdemes, mert később sokat lehet tanulni belőle), kifejezetten szórakoztató tud lenni olvasgatni az egy évvel korábbi szövegeket arról, hogy is ment a futás.

Egy másik egyszerű, de hatásos trükk, hogy beállíthatunk az oldalon egy célt magunknak. Mondjuk hogy hónapon belül lefutok száz kilométert. Ez akármilyen kis bugyuta dolognak látszik, igenis megpróbálja az ember teljesíteni a kitűzött célt. A progi meg kedvesen biztat minket. Akárhányszor letudunk egy nagyobb részt a céltávból, a Runkeeper küld egy mailt, hogy milyen jól haladunk, és hány százaléknál tartunk. A You Can Do It-attitűd egyébként is eléggé jellemző erre az alkalmazásra. E-mailes dicséretben részesülünk, akárhányszor többet vagy gyorsabban futottunk, mint korábban. Sőt, ha nagyon komoly sebességet értünk el, kapunk „speed ticketet” egy karikatúra sherifftől. És ha nem voltunk edzeni, a telefonunk kedvesen noszogat minket néhány naponta.

De még ezt is fokozhatjuk egy GymPact nevű kiegészítő-alkalmazással. Ebben arra van lehetőségünk, hogy pénzzel motiváljuk magunkat. Befizetünk valamennyi zsetont, és ha teljesítjük a kitűzött célt, akkor visszakapjuk, sőt még valamennyi pluszt is mellé, ha viszont nem, akkor bukjuk a lét.

Kész edzésterveket is találunk az alkalmazáshoz. Ezek egy része ingyenes, mások fizetősek. Mindenféle teljesítmény eléréséhez találunk, maratonhoz, félmaratonhoz, 3:30-as maratoni időhöz. Ha nincs saját edzőnk, ennek segítségével készülhetünk a következő versenyünkre.

Amikor te vagy Rocky…

Persze azért negatívumai is vannak egy ilyen programnak. Például, hogy olyan szinten rá lehet kattanni, hogy ha esetleg egyszer, valamilyen technikai malőr következtében nem rögzít rendesen, az teljesen hazavágja az embert. Mint amikor először futottam életemben három szigetkört, de a Runkeeper valamiért leállít útközben. Na, az nagyon idegesítő!

Az is bosszantó tud lenni, hogy a folyamatos GPS-jel miatt nincs arra lehetőség, hogy az ember repülőgép üzemmódba tegye a telefont, így bármikor felhívhatják futás közben. És ha épp az Eye Of the Tigert hallgatva, úgy érzed, hogy te vagy Rocky Balboa, egy bejövő hívás igen csak ki tud zökkenteni!

Végül azoknak, akiknek még ez sem elég, és mindenképp fizetni is szeretnének érte, a Runkeeper kínál egy Elite verziót is, ami évi húsz vagy havi öt dolcsiba fáj. Itt például már jóval több paraméter alapján állíthatunk össze magunkról elég komoly fitneszriportokat. Vagy használhatjuk a „Live” funkciót, azaz élőben lehet online nyomon követni a futót. Tehát, ha én mondjuk Frankfurtban futom a maratonit, a barátaim élőben szurkolhatnak nekem a gépük előtt ülve. Bár nem tudom, hogy ki rostokolna a monitor előtt egy nagy adag szotyival, és buzdítana négy órán keresztül egy villogó piros pöttyöt...

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.