Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Kobe Bryant az elmúlt két évtized egyik legmeghatározóbb és – főleg a karrierje kezdetén – legmegosztóbb személyisége volt az NBA-nek. Tinédzserként került be a világ legerősebb kosárlabda-bajnokságába, majd folyamatosan fejlődve elérte, hogy a liga legjobbja legyen. Karrierjét több hullámvölgy, megannyi siker és a folyamatos, megalkuvást nem tűrő győzni akarás jellemezte. A Lakers legendája idén januárban vesztette életét egy helikopter-balesetben, halála után Kaliforniában az augusztus 24-ét Nemzetközi Bryant-napnak titulálták. Ennek apropóján szedtünk össze nyolc olyan sztorit Bryantről, amit nem feltétlen ismer minden rajongó.

Idén jelent meg magyar fordításban a Kobe Bryant – A Fekete mamba élete című könyv, amit megkaptunk és elolvastunk mi is, ebből hoztunk néhány kevésbé ismert sztorit.

Fotó: a szerző

Szilánkosra törték az orrát, erre bevert egy triplát

Bryant legendás munkamorálját gyakorlatilag mindenki az egekig dicsérte, aki megfordult a kosaras körül. Munkamániás volt, ő érkezett elsőnek edzésre és ő hagyta el utolsónak a csarnokot. Gyakorlatilag az egész élete a kosárlabda körül forgott, és minden nehézséget kihívásként élt meg. Még középiskolás korában az állami bajnokság döntője előtt 72 órával egy edzésen az egyik csapattársa szilánkosra törte Kobe Bryant orrát. Ömlött a vér miközben lesétált a pályáról, egy törölközőt szorítva az orrához meglátott egy labdát, megfogta, majd csont nélkül bedobta a triplát.

„Emlékszem, ott ültem és csak azt mondtam magamban: ez most vicc? Mi a szar történt? Meg hogy ilyen nincs. Ő viszont az egészet úgy fogta fel, hogy fasza, eltört az orrom, ez van, vérzek, na, inkább adjátok ide a labdát”

– emlékezett vissza az egyik csapattársa.

Kobe Bryant a középiskolás csapatának mezében; Fotó: USA Today

Apjával már-már vérre menő meccseket vívott

Joe Bryant, Kobe édesapja középiskolásként igazi szenzációnak számított az Egyesült Államokban, az ország egyik legtehetségesebb játékosának tartották, vannak olyan vélemények, amelyek szerint ő volt az első 210 centis irányító. Joe megfordult az NBA-ben is, de igazán komoly karriert nem futott be, később Európában, főleg Olaszországban profiskodott. Kobe már gyerekkorában is folyamatosan a kosárlabdasport körül mozgott, apja edzéseire, meccseire járt, közben mindig nála volt egy labda, pattogtatott, dobált.

Később, ahogy nőtt gyakorlattá vált, hogy apjával egy az egy elleni meccseket vívott. És ezek a délutáni párharcok, valóságos csaták voltak. Kobe már akkor is mindent megtett a győzelemért, utált veszíteni, a másik oldalon az apja pedig nyilván nem akarta, hogy a tinédzser fia legyőzze őt. Állítólag néha annyira komolyan vették ezeket a meccseket, hogy közben repültek a könyökösök, sőt már oda is eljutottak, hogy „szájba verték” egymást. Ezek a meccsek akkor értek véget, amikor a fiatal Bryant először legyőzte apját, Joe akkor már azt mondta, nem tud semmit tanítani a fiának.

Joe és Kobe Bryant; Fotó: Getty Images

„Jobb leszek Michael Jordannél”

Kobe Bryant karrierje több tekintetben összefonódott Michael Jordanével. Bryant imádta a Bulls legendáját, másolta a mozdulatait, maga Jordan mondta, hogy ha valaki legyőzhetné őt egy az egy ellen, az Bryant lehetne, mert minden mozdulatát ellopta.

Bryantet Jordan játéka is lenyűgözte, de leginkább azt csodálta, hogy Jordan a legjobb, mindig kész harcolni és soha nem félt semmilyen meccsszituációtól. Kobe már egészen fiatal korától bálványozta Jordant, és már tinédzserként az lebegett előtte, hogy jobb lesz nála.

„Jobb leszek Jordannél”

– 17 éves korában mondta ezt Sonny Vaccarónak, marketing szakembernek, akivel pályafutása elején dolgozott együtt. Vaccaro akkor konkrétan hülyének gondolta Bryantet, hiszen Jordan ekkor volt a csúcson, a vezetésével a Bulls épp egy 72-10-es alapszakaszt produkált. Bryant végül nem lett jobb Michael Jordannél, a tőle telhetőt azonban megtette, és összességében egy rendkívül sikeres pályafutása volt.

Michael Jordan és Kobe Bryant a 2003-as All Star-gálán; Fotó: CNBC

A meccs, ami más karrierjét romokba törte volna, őt erősebbé tette

Általános sportolói probléma (is) a stresszhelyzetek kezelése, a kulcsszituációk sikeres megoldása. Sok sportoló nem az a típus, aki szereti magára vállalni a felelősséget. Kobe Bryant agya azonban totál fordítottan működött, hiszen ő ezeket a helyzeteket imádta és kereste, mindig azt akarta, hogy a csapata úgy nyerjen, hogy ő van a középpontban. És rengeteg melóra, időre volt szükség, amíg megértette, hogy néha kevesebb a több, nem mindent neki kell elvállalnia, mert végső soron a kosárlabda mégiscsak egy csapatsport.

Az 1997-es szezonban a Lakers a rájátszásban a későbbi döntős Utah Jazz ellen játszott. A Los Angeles utolsó playoff-meccsén a csapat sztárja, Shaquille O’Neal kipontozódott és ezt leszámítva is több probléma volt a Lakers keretében. Így történhetett meg, hogy az addig többnyire csak epizódszereplő Bryant végre elérte az álmát: a hajrában ő lehetett az alfahím, ő dönthette (volna) el a meccset. Ehelyett azonban borzasztó égés lett a vége. Az utolsó másodpercekben megnyerhette volna csapatának a meccset, de homályt dobott. Majd jött a hosszabbítás, ahol ezt még három alkalommal megismételte, öt perc alatt négyszer eresztett el olyan dobást, ami nem ment el a gyűrűig. A Lakers kikapott és kiesett a rájátszásból.

Egy fiatal játékos karrierjében egy ilyen szintű kudarc simán okozhatott volna helyrehozhatatlan károkat. Bryant agya azonban tényleg fordítva működött, a meccs után azt mondta, a kritikusai bekaphatják, más nem akarta elvállalni a dobásokat, ő megtette. Most jön egy szünet, ami alatt folyamatosan dolgozni fog és egy jobb játékosként fog visszatérni. Pontosan ez történt.

Utálták a csapattársai

Bryant nem a szokványos utat járta be az NBA-be kerülésekor, hiszen nem ment egyetemre, a középiskola után rögtön jelentkezett a draftra, tinédzserként került be a ligába. Pályafutása elején egy befele húzódó, introvertált srác volt. Többnyire egyedül edzett, gyakorlatilag a pályán kívül semmilyen kapcsolatban sem volt a csapattársaival. Nehezen fogadta el a hierarchiát, rögtön ő akart a csapat legfontosabb kosárlabdázója lenni, a pályán gondjai voltak a döntéshozatalokkal, rendre túlvállalta magát. Eközben azonban marketingszempontból igazán értékes volt, őt tartották a liga jövőjének, Michael Jordan utódjának.

Ezek összessége pedig azt eredményezte, hogy nem csupán nem bírták, konkrétan utálták a csapattársai. Shaquille O’Neallel legendásan rossz volt a kapcsolata, a center az öltözőben többször hangoztatta, hogy Bryanttel nem lehet bajnokságot nyerni, és nem ő volt az egyedüli, aki így gondolta. A legendás edző, Phil Jackson is roppant nehezen találta meg az összhangot a játékossal – O'Neal volt a kedvence –, a könyvében később azt írta, Bryant irányíthatatlan.

Az évek alatt a pályán és azon kívül is sokat fejlődött, idomult Bryant és végül a sikerek is megérkeztek, de főleg karrierje elején rengeteg problémája akadt amiatt, hogy a csapattársai nem fogadták el, ő meg nem tudta megfelelően kezelni a helyzetet.

Kobe és Shaq; Fotó: Lakers Daily

„Rohadt gecik, nem vagytok méltók, hogy egy pályán legyetek velem”

Hiába nyert három bajnoki címet Shaquille O’Neallel és Phil Jacksonnal Bryant, a kapcsolata mindkettővel megromlott a 2000-es évek közepére. A Lakers vezetősége végül Kobe mellett döntött, a centert elcserélték, Jackson pedig elhagyta a csapatot – ez edző később visszatért, javult a kapcsolata Bryanttel és újabb két bajnoki címet nyertek együtt.

Bryant tehát megkapta, amire karrierje elejétől vágyott, vagyis az ő csapata lett a Lakers. Ő lehetett a vezér, egyértelműen az első számú opció a franchise-nál. Az eredmények azonban csapatszinten nem jöttek. Bryant egyénileg villogott, de a keret átalakult, új edző érkezett, a Lakers pedig még a rájátszásba sem jutott be. Kobe gyakorlatilag egyszemélyes támadógépezetté alakult, nem bízott a csapattársaiban, egyedül próbált mindent megoldani.

Végül a szezont csalódást keltően zárta a Lakers, 34-48-as mérleggel esélyük sem volt a rájátszásra. A szezon utolsó meccse után az edző elpufogtatta a szokásos közhelyeket, hogy keményen játszottak, becsüli a játékosait a küzdeni tudásukért, maradjon mindenki pozitív. Erre Bryant felállt és a következőt mondta:

„Ti, rohadt gecik, nem vagytok méltók, hogy egy pályán legyetek velem. Szarok vagytok egytől egyig.”

A Nike legnagyobb riválisának volt az egyik legfontosabb reklámarca

Karrierje második felében és visszavonulása után a Nike egyik legfontosabb reklámarca volt Kobe Bryant. Pályafutása első szakaszában azonban nem az amerikai sportszergyártóval, hanem az Adidasszal volt leszerződve. Az Adidas még a középiskolás Bryantet igazolta le, benne látták Jordan és a Nike történetének Adidasra vetített folytatását.

Saját névvel ellátott cipője volt a német cégnél Bryantnek, az USA-ban a cég legfontosabb reklámarca volt, végül azonban egy elég csúnya szakítással ért vége a kapcsolata az Adidasszal. Állítólag úgy érezte, hogy nem kapja meg a kellő figyelmet, nem tetszett neki, hogy Tracy McGradyt – szerinte – inkább preferálta az Adidas, és felesége, Vanessa sem támogatta az együttműködést. Végül Bryant (vagy a Nike) 9 millió dollárt fizetett, hogy kivásárolja magát az aktív szerződéséből az Adidasnál. Később csatlakozott a Nike-hoz és LeBron James mellett a pipás cég legfontosabb kosaras reklámarcává vált.

A Nike most is kijött egy reklámszpottal a Bryant-nap kapcsán:

Rühellte a becenevét, kitalált magának egy újat

Előbb apja, majd Kobe Bryant is megkapta a Showboat becenevet, utóbbit O'Neal nevezte így, ami nem feltétlen egy pozitív jelző, leginkább a flikkflakkozó játékosokra mondják ezt, akiket leginkább az egyénieskedés érdekel. Kobe utálta ezt a becenevet, ezért tudatosan kitalált magának egy másikat, egy Tarantino-filmből (Kill Bill) vette az ötletet és elnevezte magát Fekete mambának. Később azt nyilatkozta, azt akarta, hogy el tudja választani a pályán és az azon kívüli Kobe Bryantet, a mindennapokban ő Kobe Bryant, a kosárlabdapályán azonban átalakul a Fekete mambává és hidegvérű gyilkos lesz.

Később ezt a becenevet használta fel ügyesen a Nike, egész brandet épített a Mamba mentalitására (Mamba Mentality), Bryant pedig megalapította a Mamba Sports Academyt, amely a sport területén teljes körű felkészítést nyújtott fiatal sportolóknak. Egy Mamba Sports Academy kosárlabda-meccsre tartott januárban is Bryant lányával és hét másik személlyel, amikor helikopterük Los Angeles közelében lezuhant.

(Kiemelt fotó: Getty Images)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.