Csökkentsd a nyomást! – Tippek a munkahelyi stressz legyőzésére
Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Nyomás alatt vagy? Úgy érzed, ki vagy szolgáltatva a főnökeidnek, kollégáidnak? Félsz a munkád elvesztésétől? Ismered, átéled a lelki terrort? Vagy épp főnök vagy, és szeretnéd, ha a kollégák nem negatív, hanem pozitív stressz miatt dolgoznának úgy, mint egy kisangyal?

Miért? A stressz lehet pozitív is?

De még mennyire! Maga a stressz nem pejoratív értelmű, csak a mindennapjainkban általában negatív értelmében használjuk a fogalmat. Dr. Selye János, a stressz kutatója arra a megállapításra jutott, hogy bármely élethelyzet, amely alkalmazkodást követel meg tőlünk, legyen az kellemes vagy kellemetlen, stresszt okoz. Ám míg a félelem, a menekülési vágy, az agresszió negatív stresszt vált ki, addig az úgynevezett eustressz pozitívat.

Ez egy mobilizáló stressz, melynek hatására felszabadulnak a szervezet rejtett fizikai és értelmi tartalékai. Ilyenkor történik meg, hogy a sportoló élete legjobb teljesítményét nyújtja, a diák arra is emlékszik, amiről sose gondolta volna, hogy eszébe jut, a randin lévő pedig sziporkázik. A pozitív stressz hatása alatt tehát optimistának, produktívnak érezzük magunkat, majd amint elvégeztük a feladatot, a test visszatér egyensúlyi állapotába.

Az állandó stressz rombol

Ha azonban körülnézünk, azt tapasztalhatjuk, gyakoribb a negatív stressz jelenléte a környezetünkben, márpedig ez kimerítheti a test erőforrásait, és hajlamossá teheti a betegségre. Nézzük csak, miért!

Az emberekre nehezedő állandó nyomás gyakorlatilag minden szervünkre hat. Egyrészről stressz hatására megnő a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, az emésztőrendszer felől a menekülés szempontjából kulcsfontosságú helyek felé terelődik a vér: az izmokba és az agyba. Folytonos stressz esetén ezek a reakciók állandósulnak. Magas vérnyomás alakul ki, szív- és érrendszeri betegségek jelentkezhetnek. A tápcsatorna vérellátásának csökkenése fokozza a fekélyhajlamot, rontja az emésztést.

Az állandó feszültség az immunrendszert is gyengíti: az immunsejtek számbeli és minőségi romlása okozza, hogy ilyenkor hajlamosabbak vagyunk elkapni valamilyen fertőzést, sőt, ez a folyamat elősegítheti a rákos sejtek terjedését a szervezetben.
Mindez nem okoz jelentős problémát, ha csak alkalomszerűen jelentkezik. Tartós feszültség esetén azonban az emberi test folyamatosan készültségben áll, ezért megnő a különféle panaszok és betegségek kockázata.

Tünetek

A feszült munkatempó különböző egészségi problémákat okozhat: fejfájást, álmatlanságot, depressziót, magas vérnyomást, izomfájdalmakat, étvágytalanságot vagy éppen kényszeres evést, ingerlékenységet, idegösszeomlást, gyomorfekélyt. Ha a barátnőd/feleséged él nagy stresszben, akkor nehezebben sikerül áldott állapotba kerülnie, és felgyorsítja a szervezet biológiai öregedésének folyamatát is. Még a hirtelen testsúlyváltozás is az állandó feszültség számlájára írható.

A túlzott, mindent elborító, kontrollálhatatlan stressz rontja a pszichés hatékonyságot, felmorzsolja az alkotó energiát, kiégést okoz, tönkreteszi a kapcsolatokat, aláássa a karriert, romboló hatással van az egészségre. A rossz közérzet, rossz hangulat miatt nem ritkán alkoholhoz, könnyű drogokhoz nyúl valaki, esetleg rossz szokások rabjává válhat: állandóan nassol, dohányzik, szex- vagy játékfüggő lesz. Nem törvényszerű, de stressz hatására ez gyakoribb.

Ha nem tudjuk megfelelően kezelni ezt a helyzetet, ördögi kör alakulhat ki: a stressz álmatlansághoz, depresszióhoz vezet, ez pedig csökkenti a munkahelyi teljesítményt. Ettől pedig ismét stresszesek leszünk.

Akkor ne is legyen stressz?

De. Legyen. Néha. Stresszre szükség van, az az élet sava-borsa. Ráadásul alig van már olyan munkahely, ahol ne lennének legalább időnként stresszterhes időszakok, amikor hirtelen több lesz az elvégzendő feladat, szorítanak a határidők, jön egy átszervezés, egy új munkakör. Ez nem is baj, hiszen nem maga a stressz ártalmas, hanem az, ha nem tudunk megbirkózni vele.

Megdöbbentő adat, hogy a kéthetes vagy annál hosszabb betegszabadságok több mint negyedének munkahelyi stressz, vagy a stressz által okozott egészségi probléma az oka. Ezek a kiesések éves szinten az Európai Unió tagállamainak munkáltatóit több tízmilliárd (!) euróval terhelik meg.

Munkáltatói érdek

A munkáltatónak is érdeke, hogy dolgozói minél kevesebb stressznek legyenek kitéve: a nyugodt, kellemes légkörben csökken a táppénzes napok száma, könnyebben megtartható az értékes munkaerő, növekszik a dolgozók biztonságérzete, lojalitása és motivációs szintje is.

Mit tehetünk?

Szinte mindenki talál valamilyen módszert, amivel több-kevesebb sikerrel levezetheti a feszültséget. Egy nemrég készült felmérés szerint az emberek túlnyomó többsége szórakoztató kikapcsolódást választ: filmet néz, játszik valamit, olvas, a hobbijának él, barátaival találkozik. A második legnépszerűbb stresszoldási módszer a sport. Bármilyen sport megfelel erre a célra, a lényeg, hogy örömöt okozzon és fizikailag is megdolgoztassa az embert.

Beszélj a problémádról a pároddal is, hidd el nekem, nőként és feleségként is mondom, ez nem a gyengeség jele. Ha tudja a kedvesed, hogy ez a probléma, megértőbb lesz, és legalább az otthoni stressz csökken, mert ő (remélhetőleg) figyelni fog arra, hogy ne fokozza a feszültséget, talán még bevet egy-két házi praktikát is, ami segíthet neked. Meg lehet próbálkozni patikus által ajánlott étrend-kiegészítő szedésével is, illetve nyugodtan fordulj orvoshoz, akár háziorvoshoz is, ha a probléma állandósul és rontja az életminőségedet. Ezt tekintsük ugyanolyan betegségnek, mint egy lábtörést – ilyenkor is segítségre van szükségünk, nincs ebben semmi szégyellni való vagy kellemetlen.

Persze ezek a módszerek nem a stresszt szüntetik meg, hanem annak elviselését könnyítik. Van azonban módszer arra is, hogy a tartós feszültséget okozó helyzetekből legyen kevesebb, és hosszú távon ez a módszer hatékonyabb is!

Ha nem tudsz változtatni, változz te magad!

Ha nem vagy képes megváltoztatni a körülötted lévő világot (nem tudod lecserélni a főnöködet, anyósodat, folyton elromló kocsidat, kevés fizetésedet), akkor változtass azon, hogyan tekintesz erre a helyzetre! Tudnod kell, hogy a stresszt magunknak okozzuk, még akkor is, ha látszólag a világ tehet a bajainkról.

Ennek az állításnak a megértése, elfogadása nem könnyű, de gondolj bele: van, akinek az úttesten átkelni is félelmetes, más pedig több ezer méterről ugrik ki ejtőernyővel. A különbség abban van, miként viszonyulnak a világhoz, a történésekhez. Egyeseknek fát lehet vágni a hátán, mások egy vicces beszólástól is elmenekülnének. Jó hír, hogy a stressztűrőképesség javítható, személyiségünk ezen része is fejleszthető.

Ha tehát elfogadjuk, hogy bizonyos helyzeteket képtelenek vagyunk (legalábbis most azonnal) megváltoztatni, onnan csak egy lépés, hogy addig is a saját viszonyunkon változtassunk a dologgal kapcsolatban. Már az is nagyon sokat segíthet a stressz csökkentésében, ha szabunk egy időhatárt, ameddig eltűrjük az adott szituációt. Ha azt mondjuk, már gyűjtöm a pénzt az új kocsira, addig kell csak kibírnom, vagy már keresem az új állásom, egy éven belül biztosan lesz egy jobb helyem, anyósom is csak egy hétig vendégeskedik, addig a feleségem kedvéért kibírom, akkor kicsit könnyebb, mert nincs kilátástalanságérzés.

Persze ehhez az kell, hogy ne csak rinyáljunk, hanem tegyünk is érte! Ha látjuk a stresszt okozó szituáció lehetséges elmúlását, azt, amikor feloldódik a helyzet, az már könnyebbé teszi az elviselését.

Akkor is csökken a stressz, ha nem akarsz irreális elvárásoknak (akár magad támasztottad, akár mások) megfelelni. Gondolkodj el, tényleg muszáj-e a mindent vagy semmit elve alapján élned, nem lehetsz-e néha közepesen jó kolléga, beosztott, szerető, férj, apa. Oké, nem mindig, de néha, ha úgy hozza a helyzet, akkor csökkenti a stresszt, ha kevesebb erőbedobással végzed a munkát, és ezáltal csökken a pszichés terhelés. (Ezt a módszert ne alkalmazd, ha egyébként is félvállról végzed a munkát és éled a kapcsolataidat, mert rossz vége lehet.) Próbálj személyiségfejlesztéssel foglalkozni, javítsd az önképedet, világképedet!

Stressz-táppénz Nagy-Britanniában

Nagy-Britanniában a 18 és 24 év közötti munkavállalók hetven százaléka, a 25 és 34 év közöttiek 54 százaléka jelentett tavaly beteget a munkahelyén a stressz miatt – derül ki a brit Friends Life felméréséből.

Ha az idő hiánya okoz állandó stresszt, akkor tanulj időgazdálkodást, ha a kommunikációval van bajod, akkor foglalkozz ennek a fejlesztésével! Mindemellett természetesen segíthet, ha kiegyensúlyozottan táplálkozol, rendszeresen mozogsz (mindegy, milyen mozgásforma, csak örömöt okozzon), illetve (ha élsz ezekkel a szerekkel) csökkentsd a dohányzást, alkohol- és kávéfogyasztást, tudatosan figyelj az elegendő mennyiségű pihenésre, alvásra, és ha nincs még hobbid, akkor keress egyet!

Az egyik leghatékonyabb megoldás a rendszeres, heti legalább két alkalommal végzett sport, illetve az, ha valami olyan munkafolyamatot találunk, amiben részese lehetünk az úgynevezett „flow”-nak, tehát teljesen belemerülünk valami érdekes dologba, magával ragad a végzett tevékenység. Ez akkor a leghatékonyabb, ha az alkotó tevékenység távol áll a hétköznapi munkádtól. Ez lehet az autó bütykölése, valami finom étel elkészítése, meccs a haverokkal, vagy kreatív, alkotói folyamat. Ezek feltöltenek, ellazítanak, illetve megajándékoznak a felszabadultság érzésével.

Tovább a:
Legfrissebb cikkekhez

Stresszcsökkentéshez: munkahelyi túlélőtippek-sorozatunkhoz
Merevedési zavar – Megoldások egy kínos problémára

HELLO, EZ ITT A
PLAYER
Kövess minket a Facebookon!
Nagyon jól fogod érezni magad nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.