Az Amerikai Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences, NAS) a napokban közzétette legfrissebb jelentését, emellett pedig a kanadai születésű csillagász, David Charbonne, a Harvard Egyetem professzora és a jelentést író bizottság feje válaszolt néhány űrkutatással kapcsolatos kérdésre a Space.com-nak.

A jelentésben a NASA jövőbeli teendőiről tudhatunk meg többet. A prioritások között olvashatunk a nagyobb és szakszerűbb távcsövek szükségességéről, amelyek közelebb vihetnek minket a végső kérdéshez:

A csillagász úgy véli, erre a kérdésre 20 éven belül választ találhatunk – érdemes megjegyezni, hogy a földön kívüli létformák keresésével foglalkozó intézet, a SETI egyik munkatársa is hasonló időintervallumot adott meg e kérdésre vonatkozóan.

20 éven belül választ kaphatunk arra a bizonyos kérdésre 

Charbonneau szerint ehhez azonban először is a költségvetésben kell megfelelő döntéseket meghozni, ugyanis a kulcs az egészhez egy olyan nagyteljesítményű űrtávcső, amellyel közvetlenül megfigyelhetővé válnak a Naprendszeren kívüli, idegen csillagok körül keringő égitestek, az úgynevezett exobolygók.

Hogy nehogy bárki is szem elől tévessze, a jelentésben kihangsúlyozzák, hogy az exobolygók kutatása nem olcsó mulatság – viszont ahhoz, hogy a céljaink elérhető közelségbe kerüljenek, a csillagászoknak biztosítani kell a szükséges technológiát. Továbbá fontos a holosztikus gondolkodásmód is, hogy a kutatók más szakterületeken érdekelt tudósokkal is együtt dolgozzanak – itt főleg olyan határtudományokról lehet szó, mint az informatika, az asztrobiológia vagy a bioetika –, emellett a diszkrimináció és a zaklatás megelőzésére is nagy hangsúlyt kell fektetni, ezek ugyanis nemcsak emberileg, hanem szakmailag is óriási gondot jelenthetnek.

Ez is érdekelhet:

(via)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon