A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL-missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú – vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező – tudományos küldetésének.

A tervek szerint 2028-ban induló négyéves küldetése alatt az ARIEL ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygó-légkörök kémiáját fogja tanulmányozni.

– magyarázta Giovanna Tinetti az ARIEL vezető kutatójának, az University College London professzora. Meglátása szerint így olyan kérdések megválaszolásához kerülhetünk közelebb, mint hogy mennyire függ a bolygó kémiai összetétele saját környezetétől, valamint hogyan befolyásolta születését és fejlődését annak gazdacsillaga.

Az ARIEL az exobolygók különböző populációit fogja tanulmányozni a Jupiter- és Neptunusz-méretűektől egészen a szuperföldekig, ráadásul eltérő környezetben.

A meleg és forró exobolygók egyébként természetes laboratóriumokként szolgálnak, melyekben a bolygók kémiai folyamatait és fejlődését tanulmányozhatjuk. A magas hőmérséklet következtében a légkör különböző molekulái folytonos mozgásban vannak, nem tudnak leülepedni vagy felhőréteget alkotni, így a műszeres mérések során megfigyelhetőek maradnak.

Ez is érdekelhet:

(forrás: Technology, MTI, BBC)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon