Korábban találtak már vélhetően aszteroidabecsapódás révén Földre került holdkőzetet, az ellenkezőjét azonban eddig nem figyelték meg.

A nyugat-ausztráliai Curtin Egyetem kutatói az 1971-es Apollo–14 holdmisszió által gyűjtött és a NASA által kölcsönadott kőzetmintákat tanulmányozták egy nemzetközi szakértőcsoporttal együttműködve.

A minta kvarcot is tartalmaz, amely még ritkább a Holdon. Ráadásul ebben a mintában a cirkon kémiája nagyon különbözik a holdkőzetmintákban valaha elemzett cirkonszemcsékétől, és jelentős hasonlóságot mutat a Földön talált cirkonokéhoz. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a minták alacsony hőmérsékleten formálódtak, valószínűleg víz jelenlétében, és oxidálódott körülmények között. Ez még jobban valószínűsíti, hogy inkább alakult ki a Földön, mint a bolygó legnagyobb természetes kísérőjén.

A Hold ugyanakkor saját geológiai jellegzetességekkel formálódott, így kőzete könnyen megkülönböztethető a Föld kőzetétől. Nemchin hangoztatta: ő és kollégái nem állítják 100 százalékos bizonyossággal, hogy a minta a Földről származik, de a bizonyítékok erre utalnak.

Nemchin szerint lehetséges, hogy néhány szokatlan, az adott helyszínre rövid ideig jellemző körülmény eredményeként alakult ki ez a kőzet, és a minta a normálistól való rövid eltérés eredménye. Ugyanakkor egyszerűbb magyarázat az, hogy ez a darab a Földön alakult ki, és meteoritként került a Hold felszínére, amikor egy aszteroida a Földnek csapódott négy milliárd évvel ezelőtt, és kőzetanyagot lökött ki az űrbe és a Holdra.

Ez is érdekelhet:

(forrás: CNN, Phys.org, MTI)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon