Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő.

Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká. Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze.

foglalta össze Alan Stern, a tanulmány vezető kutatója. A döntő adatok a Naprendszer legkülső, úgynevezett Kuiper-övének egy Arrokoth nevű égitestjéről származnak, amelyet felfedezésekor 2014 MU69-ként emlegettek, egy ideig pedig Ultima Thulénak is hívtak. Az objektum a Naptól több mint hatmilliárd kilométerre van, és annak az időnek az emlékét őrzi, amikor a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult.

Az objektum két, egymással érintkező lapos korongból áll, bár eleinte úgy tűnt, egy kisebb és egy nagyobb labdából épített hóemberre hasonlít inkább. Az Arrokothról a NASA űrszondája, a New Horizons gyűjtött adatokat, amikor egy évvel ezelőtt elrepült mellette – ez a legtávolabbi égitest egyébként, amely mellett ember alkotta űreszköz valaha is elrepült.

Fantáziarajz az Arrokothról

Stern és kutatócsoportja nem talált összeütközések nyomaira. Se törések, se becsapódások nem mutatkoztak, ami azt jelenti, hogy az objektumok békésen torlódtak össze.

A Kuiper-öv égitestjei a Naprendszer kialakulása óta nagyrészt változatlanok maradtak, a legtávolabbi idők fennmaradt kövületeinek számítanak. A békés kialakulás elméletét 15 éve dolgozta ki Anders Johansen, a svéd Lundi Obszervatórium kutatója még PhD-hallgató korában. Az elmélet számítógépes szimulációk közben merült fel, és eleinte azt hitte, hibás volt a kódolás, vagy a számítást rontotta el.

(forrás: NASA, Science, MTI)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon