Még 2011-ben jelentette be a NASA az Orion űrhajó megépítését, amelyet nagy időtartamú mélyűri űrrepülésekre fejlesztenek. A tervek szerint a Holdat 2019-ben, a Marsot pedig a 2030-as években tervezik elérni vele.
És bár az Orion űrkapszula fejlesztése az Egyesült Államokban folyik, kiszolgáló modulját az ESA biztosítja. Ez a modul az űrhajó létfontosságú egysége, itt találhatók az energiaellátó berendezések és akkumulátorok, a vezérlő számítógépek, a kommunikációs, a hajtóműrendszer és más eszközök.
A kiszolgáló modul fogja ellátni energiával, vízzel, levegővel, elektromos árammal a NASA Orion űrhajóját, amely első küldetésén, várhatóan 2019 végén űrhajósok nélkül fog végrehajtani Hold körüli repülést.
A mérnökök három műszakban 24 órán keresztül dolgoztak, hogy befejezzék a kiszolgáló modul összeszerelését, amely tesztelésének utolsó fázisait most végzik Brémában. Ellenőrzik a beszerelt radiátorokat, a hajtómű rendszert bonyolult vezetékeivel, amelyek üzemanyagot és oxidáló szert juttatnak az űrhajó 33 hajtóművébe.
Amint végeznek a teszteléssel, a NASA floridai Kennedy Űrközpontjába szállítják a modult. Az Orion napelemes szárnyait, amelyek szintén Brémában készültek, külön szállítják el, az űrhajót pedig az Egyesült Államokban fogják összeszerelni, ekkor mutatják be a nyilvánosságnak. A NASA Plum Brookban lévő tesztlétesítményében fogják tesztelni az Oriont, ahol
a világ legnagyobb vákuumkamrájában fogják szimulálni az űrutazást, akusztikus és vibrációs teszteket hajtanak végre.
Az amerikai fél fejleszti ki az űrhajó hordozórakéta-rendszerét, a Space Launch Systemet is.
Az ESA közleménye szerint brémai mérnökök már dolgoznak a második kiszolgáló egységen, amelynek a szerkezete már elkészült, és most telepítik a 11 kilométer hosszú kábelrendszerét a számítógépekhez és más berendezésekhez. Ezt a modult az Orion űrhajó EM–2 jelzésű missziójához fogják felhasználni.
Az Orion EM–1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába meghívták a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportja munkatársait, akiknek passzív dózismérő detektorai vesznek részt a tudományos programban.
Ez is érdekelhet:
(forrás: ESA, NASA, MTA)