Amerikai csillagászok elkészítették az Európé hold első globális hőtérképet az ALMA rádiótávcső-rendszer segítségével. A négy új felvétel körülbelül 200 kilométer felbontású, ami elegendő lehet a hold fő geológiai jellemzői és felszíni hőváltozásai közötti kapcsolat tanulmányozására.
A kutatók összevetették az ALMA új megfigyeléseit a Galileo űrszonda megfigyelésein alapuló hőmodellel. Ez az összehasonlítás tette lehetővé, hogy elemezzék a hőmérséklet-változásokat, és megalkossák az Európé hold hőjellemzőinek első globális térképét.
Az új adatok pedig felfedték, hogy a hold északi féltekén létezik egy titokzatos hideg hely.
„Az ALMA felvételei igen érdekesek, mert az Európé hőkibocsátásának első globális térképét nyújtják nekünk. Mivel az Európét borító jégkéreg alatt óceáni világ geológiailag aktív lehet, a hold felszínének hőmérséklete fontos számunkra, mivel megjelölheti az ilyen aktivitás helyeit és nagyságát” – magyarázta Samantha Trumbo, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) bolygókutatója.
Az Európának viszonylag fiatal a felszíne, csupán mintegy 20-180 millió éves, amit azt jelzi, hogy még mindig léteznek termál- és geológiai folyamatok. Az optikai teleszkópokkal ellentétben, amelyek csak az égitestek által tükrözött napfényt érzékelik, az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/szubmilliméteres Hálózathoz (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, ALMA) hasonló rádiótávcső-rendszerek képesek érzékelni a Naprendszerben lévő viszonylag hideg objektumok, a kisbolygók, holdak és üstökösök által kibocsátott hő „sugárzását”.
A megfigyelések szerint az Európé felszínének hőmérséklete soha nem emelkedik mínusz 160 Celsius-fok fölé.
Az Európé egyébként a Naprendszer hatodik legnagyobb holdja, és csak alig kisebb a mi Holdunknál. A feltérképezése még a kezdeteknél jár, a NASA a 2020-as évek elejére tervezi a Clipper nevű misszió indítását a holdra: a Jupiter körberepülésekor tucatnyi alkalommal fog a szonda elszállni az Európé előtt, nagy felbontású kamerájával megfigyeli a felszínt és lehetséges leszállóhelyeket keres. A vízkitörések felett elemzi majd a kilökődő anyag összetételét, radarjával pedig meghatározza a jég vastagságát. Vélhetően a 2030-as években juthat el egy holdjáró a jég alá.
Ez is érdekelhet: