Felülről várják a magyarok a megoldást a környezeti problémákra

Rosszul hangzik, de van előnye is.

Elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra a magyarok többsége – derült WWF Magyarország reprezentatív kutatásából. Ennek van pozitív oldala is: felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra.

A WWF Magyarország többek között azt vizsgálta, hogyan viszonyul a városi magyar lakosság a természet- és környezetvédelemhez. Kiderült, hogy a magyarok nagy része fontosnak és aktuálisnak tartja a környezeti problémákat, és készen áll a változtatásokra a fenntartható jövő érdekében. A kormányok és vállalatok globális összefogását azonban elengedhetetlennek tartják ahhoz, hogy elkerülhető legyen a környezeti katasztrófa.

A kutatás szerint a lakosság nagy része az egyéni felelősségvállalás helyett a felülről érkező megoldásokat szorgalmazná. A megkérdezettek

  • 49 százaléka a globális összefogást sürgeti: ők úgy gondolják, az egyes emberek már kevesek a környezeti katasztrófa elkerüléséhez, és világméretű összefogásra lenne szükség a kormányok és vállalatok részéről
  • 36 százaléka tartja csak kulcsnak az egyéni felelősségvállalást: szerintük, ha minden ember csökkentené a saját fogyasztását és környezettudatosan élne, visszafordíthatók lennének a mai káros folyamatok
  • 11 százaléka szerint már nem tehetünk semmit, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát
  • 5 százaléka pedig csak riogatásnak gondolja a klímaváltozást.

A WWF Magyarország kutatásában arra is kereste a választ, hogy a magyarok életük mely területén szándékoznak fenntarthatóbban élni, vagy akár már aktívan tesznek-e is ezért. Az eredmény:

  • 65 százalék jelenleg is takarékoskodik a vízzel,
  • 80 százalék továbbra is kevesebb vizet szándékozik fogyasztani, vagy a jövőben tervezik meghozni ezt a döntést,
  • 74 százalék szeretné kerülni az eldobható műanyagok használatát,
  • 59 százalék már kerüli az egyszer használatos műanyagokat,
  • 40 százalék részesíti előnyben a helyi előállítású termékeket,
  • 64 százalék pedig továbbra is fenntartaná, vagy ha eddig nem tette, akkor elkezdené a helyi termékeket fogyasztani,
  • 77 százalék szeretné minimalizálni a kidobott élelmiszer mennyiségét,
  • 53 százalék már most is igyekszik kerülni az élelmiszerhulladékot.

A közlekedésről:

  • a megkérdezettek 59 százaléka szeretne tömegközlekedéssel vagy kerékpárral munkába járni,
  • 28 százalék tényleg tömegközlekedik vagy bringázik a mindennapokban,
  • 54 százaléka kevesebbet autózna,
  • 18 százalék tényleg kevesebbet is autózik.

Mindez azt mutatja, hogy egyelőre többen vannak, akik még nem vezették be életükbe az egyes fenntartható szokásokat, viszont ez szándékukban áll a jövőben – vagyis tisztában vannak azzal, hogy ez szükséges lépés a saját életük és a környezetük szempontjából egyaránt.

A kutatás arra is rávilágít, hogy az emberek az életmódjukba sikeresen beépített változtatásokat hajlandók is megtartani és tartósan alkalmazni a későbbiekben.

Az aktuális és fontos problémák közül a legfontosabbak közé került többek között

  • a műanyagszennyezés csökkentése,
  • a globális felmelegedés lassítása,
  • a természet védelme,
  • a klímaváltozás hatásainak és a szén-dioxid kibocsátásának a csökkentése,
  • az élelmiszerpazarlás visszaszorítása,
  • a folyók és tavak állapotának megőrzése,
  • az erdők fenntartható használata.

Míg a magyarok a szegénység csökkentését a legfontosabb problémának ítélik, az aktualitását nem érzik. A legfontosabbnak és legaktuálisabbnak ítélt problémák közé bekerült egy új kihívás is, ami a legfontosabb problémák között nem szerepel: ez az őshonos magyar állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme.

A kutatás a WWF Magyarország megbízásából 2019-ben készült 500 fő megkérdezésével, reprezentatív mintán, a magyarországi 18–59 éves városi lakosság körében.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: WWF Magyarország, MTI)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.